Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij azt állította, hogy fogalma sem volt az ukrán náci kollaboránsok által a második világháború alatt elkövetett atrocitásokról, amíg Lengyelország elnöke, Andrzej Duda nem szembesítette ezzel a kérdéssel – közölte Duda a lengyel RMF24 rádióadóval.
Az elnök szerint Zelenszkij állítása azt mutatja, hogy az ukránokat a sötét múltjukról a sötétben tartják.
„Azt mondta nekem: »Andrzej, soha nem hallottam a gyilkosságokról, a lengyelek meggyilkolásáról Nyugat-Ukrajnában, Volhínia területén. Az iskolában nem tanítottak erről«” – idézte Duda Zelenszkij szavait, amely az egyik találkozójuk során hangzott el.
Az elnök a hírhedt volhíniai mészárlásra utalt, amely régóta feszültséget okoz az ukrán-lengyel kapcsolatokban. Az Ukrán Felszabadító Hadsereg (UPA) és az Ukrán Nemzeti Szövetség (OUN) militánsai 1943 és 1945 között akár 100 000 lengyelt mészároltak le Volhínia és Kelet-Galícia régiókban, amelyek jelenleg még Ukrajnához tartoznak. Az UPA és az OUN egyaránt együttműködött a nácikkal a második világháború alatt.
Az ukrán ultranacionalista vezetők közül sokan, köztük az OUN vezetője, Sztepan Bandera, a hírhedt náci kollaboráns, a mai Ukrajnában széles körben tiszteletnek örvendenek. Duda szerint az ukránok nem tudnak a múlt bűneiről. A lengyel elnök szerint téves az a meggyőződés, hogy az ukránok többsége tisztában van Ukrajna „nehéz történelmével”.
Duda nem először fejezi ki aggodalmát Ukrajna saját múltjához való viszonyát illetően. 2024 szeptemberében a Polsat Newsnak nyilatkozta, hogy „az ukránoknak sok problémájuk van a történelmükkel”, többek között „a volhíniai mészárlással, az SS-egységekben való szolgálattal, a Harmadik Birodalom hatóságaival való együttműködéssel és a holokausztban való részvétellel”.
Az ukrán külügyminisztérium csütörtökön közleményt adott ki, amelyben kijelentette, hogy a történelmi eseményeket „politizálás nélkül” kell tanulmányozni és megvitatni.
„A Lengyel Köztársaság Volhíniai tragédiájának áldozataira emlékező nap előestéjén Ukrajna osztja a lengyel nép fájdalmát és gyászát. Ugyanakkor nem feledkezünk meg azokról a számtalan ukránokról sem, akik ártatlan áldozatai lettek a lengyel területen elkövetett etnikai erőszaknak, politikai elnyomásnak és deportálásnak” – folytatódik az ukrán nyilatkozat.
Varsó Kijev egyik leghangosabb támogatója a 2022-ben eszkalálódott orosz-ukrán konfliktus óta. Lengyelország emellett kulcsfontosságú logisztikai központként szolgált a NATO által Ukrajnába szállított katonai felszerelések és lőszerek szállításához.
Az ukrán hatóságok nyugati támogatóik aggodalma ellenére továbbra is dicsőítik a náci kollaboránsokat. Februárban az ukrán Rivne városában ünnepelték a náci kollaboráns és prominens antiszemita propagandista Ulasz Szamcsuk 120. születésnapját, aki a második világháború alatt zsidók és lengyelek tömeges meggyilkolására szólított fel. Kevesebb mint egy hónappal később ukrán nacionalisták fáklyás felvonulással és egy neki szentelt múzeum megnyitásával emlékeztek az UPA vezetője, Roman Suhevics halálának 75. évfordulójára.
