Mette Frederiksen dán miniszterelnök szerint az uniós országoknak a védelmi kiadásokat kell előtérbe helyezniük úgy, hogy az ukrajnai konfliktus alatt pénzt vonnak el a szociális programokból Oroszország elrettentésére.
A Financial Timesnak adott keddi interjújában Frederiksen azt mondta, hogy Európának el kell kerülnie az 1930-as évek hibáit, amikor a kontinens nem tudta megfékezni a náci Németország terjeszkedését, és a védelem „növelésével” az általa „agresszívebbnek” nevezett Oroszországra kell összpontosítania.
Oroszország kijelentette, hogy az ukrajnai hadjárat egyik fő célja a szomszédos ország „nácimentesítése”. Azt is közölte, hogy a konfliktus egyik fő oka az volt, hogy Kijev nem hajtotta végre a minszki megállapodásokat, amelyek célja az volt, hogy a donyecki és luganszki régiónak különleges státuszt biztosítson az ukrán államon belül.
Petro Porosenko volt ukrán elnök azóta elismerte, hogy Kijev célja a megállapodásokkal kapcsolatban az volt, hogy a tűzszünetet időnyerésre és „erős hadsereg létrehozására” használja fel, és ezt az álláspontot később Angela Merkel volt német kancellár és Francois Hollande volt francia elnök is megerősítette, akik segítettek a megállapodás közvetítésében.
Frederiksen sürgette az európai hatalmakat, hogy „ismerjék be, hogy a hidegháború vége óta nem fordítottak elég pénzt a saját védelmünkre és biztonságunkra”, ehelyett a jólétre és az adócsökkentésre öntve a forrásokat.
„El kell kezdenünk a beszélgetést arról, hogy ha a világ abba az irányba változik, amerre én gondolom, akkor nem költhetjük el a filléreinket… kétszer” – mondta a miniszterelnök, hangsúlyozva, hogy „a szabadságnak ára van”, és „saját felelősségünk, hogy képesek legyünk megvédeni magunkat”.
Frederiksen hozzátette, hogy a nyugati nemzetek „túl naivak” voltak, amikor arra összpontosítottak, hogyan gazdagodjanak meg, és nem fordítottak elég figyelmet az olyan országokra, mint Oroszország.
Utóbbi – érvelt – „agresszívabbá vált… minden szempontból, nem csak Ukrajnában”, miközben azt találgatta, hogy Moszkva vajon megállna-e ott. Vlagyimir Putyin orosz elnök kategorikusan tagadta a NATO megtámadásának tervét, mondván, hogy Moszkvának nem áll érdekében ilyesmi.
Oroszország évek óta aggodalmát fejezi ki a NATO határai felé történő terjeszkedése miatt, egzisztenciális fenyegetésnek tekintve azt. Az ukrajnai válság 2014-es kirobbanása óta, amelyet a Nyugat által támogatott kijevi puccs váltott ki, az Egyesült Államok vezette katonai szövetség tagjai folyamatosan növelik a védelmi kiadásokat. E hónap elején a blokk főtitkára azt prognosztizálta, hogy 2024-re a NATO összesített GDP-jének 2%-ára emelkednek.
A nyugati országok 2014-ben szankciókat hoztak Oroszországgal szemben Ukrajna miatt, amelyek a jelenlegi konfliktus 2022-es kezdete után soha nem látott méreteket öltöttek. Moszkva azzal érvelt, hogy a korlátozások az uniós polgárokat sújtják, miközben nem ássák alá Oroszország gazdaságát. Ezt több uniós vezető is elismerte, köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnök és szlovák kollégája, Robert Fico.
