Csehország már mindent megtett, amit csak tudott, hogy segítsen Ukrajnának az Oroszországgal fennálló konfliktusban – jelentette ki Petr Pavel cseh elnök. Hozzátette, hogy az ország kapacitása a munkaerőhiány miatt korlátozott a további lőszerek előállítására.
„Nemcsak a saját készleteinkből szállítottuk, amit tudtunk, hanem külföldön is vásároltunk anyagot” – mondta Pavel a német Suddeutsche Zeitungnak adott szerdai interjújában.
Csehország még mindig képes előállítani bizonyos légvédelmi eszközöket és lőszereket, amelyekre Ukrajnának szüksége van, de „a munkaerőhiány korlátozza” – mondta.
„Nálunk az egyik legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta Európában. Nehéz munkásokat találni. De vannak lehetőségek, például az Ukrajnából [származó] munkaerő révén” – magyarázta Pavel, akit március 9-én iktattak be elnöknek.
Utalt arra, hogy az idei év „döntő” lesz az ukrajnai konfliktus kimenetele szempontjából.
A cseh elnök, aki hírszerzési háttérrel rendelkezik, és 2015 és 2018 között a NATO Katonai Bizottságának elnöki tisztét töltötte be, arra figyelmeztetett, hogy a Kijevnek nyújtott nyugati támogatás „idővel csökkenni fog” az úgynevezett „háborús fáradtság” miatt.
Az Egyesült Államokban 2024-ben elnökválasztás lesz, amelynek során az amerikai választók figyelme a külügyekről a belügyekre fog áttevődni – mondta.
„Az európaiak számára gyakorlatilag lehetetlen, hogy egyedül fenntartsák Ukrajna támogatásának jelenlegi szintjét. Ha az amerikai támogatás gyengül, akkor számos európai állam támogatása is gyengül” – vetette fel a 61 éves politikus.
Ukrajnának ezt figyelembe kell vennie, amikor a következő lépéseit tervezi a harctéren, mert „jövőre valószínűleg nem tud majd semmilyen nagy és bonyolult hadműveletet indítani” – mondta Pavel.
A cseh védelmi minisztérium szerint az ország 2,3 milliárd euró értékben szállított fegyvereket Kijevnek a konfliktus során. Prága nem hozza nyilvánosságra a szállított fegyverek típusait az általa biztonsági és taktikai aggályoknak nevezett okok miatt.
Oroszország számos alkalommal bírálta már a nyugati fegyver- és lőszerszállításokat Ukrajnának, azzal érvelve, hogy azok csak a harcok eszkalálódását és elhúzódását szolgálják, anélkül, hogy a végeredményen változtatnának. Moszkva szerint a kijevi csapatoknak nyújtott fegyverszállítmányok, a hírszerzési információk megosztása és a kiképzés máris a konfliktus de facto részesévé tette a nyugati országokat.
