A brit gazdaság már recesszióban van, és a jövő év egészében is valószínűleg visszaesik teljesítménye – mondta csütörtökön Jeremy Hunt brit pénzügyminiszter. Hozzátette ugyanakkor, hogy a 2023 utáni években ismét növekedés várható.
A brit kormány számára hivatalos előrejelzéseket készítő és a felelős költségvetési politika felett őrködő szervezet (Office for Budget Responsibility, OBR) a pénzügyminiszteri beszámolóval egy időben közzétett jelentésében azt valószínűsítette, hogy a következő két pénzügyi évben az előző nyolc év teljes reáljövedelem-emelkedése elveszhet az infláció miatt.
Jeremy Hunt a londoni alsóházban ismertette a konzervatív párti kormány költségvetési tervezetét, amely egyben az előző kormány által meghirdetett nagyszabású – részletes előrejelzésekkel ugyanakkor nem alátámasztott és a piac által fedezetlennek ítélt – adócsökkentési program teljes visszafordítását is jelenti.
E program szeptemberi bejelentését a font súlyos gyengülésével és a szuverén adósság-kötelezettségek hozamainak meredek emelkedésével járó példátlan piaci felfordulás követte, amelynek nyomán Liz Truss akkori miniszterelnök először menesztette Kwasi Kwarteng pénzügyminisztert, majd nem sokkal később – alig 45 nappal megválasztása után – maga is lemondott, miután az alsóházi konzervatív frakció ellene fordult.
Jeremy Hunt, az új pénzügyminiszter – akit még Liz Truss nevezett ki, de a Rishi Sunak vezetésével alakult új kormányban is megtartotta tisztségét – első intézkedéseként visszavonta Kwarteng adócsökkentési programjának összes fő elemét, majd Sunak kormányának megalakulása után bejelentette, hogy teljesen új, korrekciós intézkedéseket tartalmazó, részletes előrejelzésekkel kiegészített költségvetési tervezet készül.
Erről szóló csütörtöki előterjesztésében, amelyet a piac és az üzleti szektor hetek óta feszült figyelemmel várt, Hunt közölte: az OBR számításai szerint a brit gazdaság – jóllehet az idei év egészére vetítve még 4,2 százalékkal növekszik – már recesszióban van, és a brit hazai össztermék (GDP) jövőre várhatóan 1,4 százalékkal csökken.
Az OBR azonban a 2023 után következő három évben rendre 1,3, 2,6 és 2,7 százalékos GDP-növekedési ütemeket vár a brit gazdaságban. Ez jóval derűlátóbb prognózis a Bank of England által jelenleg érvényben tartott előrejelzésnél.
A brit jegybank legújabb negyedéves pénzügypolitikai jelentésében azt valószínűsítette, hogy Nagy-Britannia a következő két évet recesszióban tölti: prognózisa szerint 2023 egészében a brit gazdaság teljesítménye 1,5 százalékkal, 2024-ben 1 százalékkal csökken.
Ez lenne a leghosszabb recesszió azóta, hogy a brit gazdaság teljesítményének mérése a jelenlegivel összehasonlítható módszertannal az 1920-as években elkezdődött.
A visszaesés mindazonáltal már elkezdődött: a brit statisztikai hivatal (ONS) minap ismertetett első becslése szerint a brit hazai össztermék értéke az idei harmadik negyedévben 0,2 százalékkal csökkent a második negyedévvel összevetve.
A recessziót ugyanakkor évtizedek óta nem mért ütemű infláció kíséri: az ONS friss adatai szerint a fogyasztói árindex (CPI) októberben 11,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Legutóbb 41 éve, 1981 októberében volt ennél magasabb az éves brit infláció 11,2 százalékos ütemmel.
Az OBR a pénzügyminiszteri előterjesztéssel egy időben kiadott friss előrejelzésében közölte: azzal számol, hogy a 2023-2024-ben záruló következő két pénzügyi évben 7 százalékkal csökkennek a reáljövedelmek Nagy-Britanniában.
A kormány felelős költségvetési politikája felett őrködő szervezet szerint ez azt jelenti, hogy az infláció az időszak végétől visszaszámolt nyolc év teljes reáljövedelem-növekedését felemészti.
Az OBR szerint ebben a környezetben 2027-2028 előtt nem várható, hogy az életszínvonal visszatér a tavalyi szintre.
Jeremy Hunt a költségvetési tervezetet ismertető csütörtöki alsóházi tájékoztatójában elmondta: az OBR számításai szerint az idei egész éves átlagos infláció 9,1 százalék, 2023-ban 7,4 százalék lesz.
A Bank of England tizenkét havi inflációs célja 2 százalék.
A pénzügyminiszter kijelentette: ebben a helyzetben a kormány költségvetési intézkedésekkel kénytelen stabilizálni az államháztartást.
A bejelentett számos korrekciós intézkedés közül a legnagyobb horderejűek közé tartozik, hogy a személyi jövedelemadó legfelső, 45 százalékos kulcsának jövedelmi határát jelentősen leszállítják: a jelenlegi 150 ezer fontos (71 millió forintos) alsó határ helyett a következő pénzügyi évtől azok is ebbe az adósávba kerülnek, akiknek éves jövedelme eléri a 125 140 fontot (60 millió forint).
Hunt bejelentette azt is, hogy a háztartásoknak számlázható éves energiadíjak felső határa az előző kormány által eredetileg két évre elrendelt 2500 fontról jövő áprilisban háromezer fontra (1,42 millió forintra) emelkedik.
A pénzügyminiszter szerint az intézkedések hatására a hazai össztermékhez mért államadósság-ráta 2025-2026-ban 97,6 százalékon tetőzik, de utána csökkenésnek indul.
Jeremy Hunt közölte: a csütörtökön bejelentett intézkedési csomag összesen 55 milliárd fontos (26 ezer milliárd forintos) államháztartási konszolidációnak felel meg.
