Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője elítélte Oroszországnak a nukleáris doktrína aktualizálására vonatkozó döntését.
„A nukleáris elrettentésről beszélni olyasmi, amit határozottan elutasítunk. Elítélünk minden olyan utalást, amely a nukleáris fegyverek használatára vonatkozik” – mondta az uniós tagállamok védelmi minisztereinek brüsszeli találkozóját követő sajtótájékoztatón.
Borrell szerint az EU felelőtlenségnek tartja „a nukleáris hadviselésre való bármilyen felhívást”.
Kedden Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a nukleáris elrettentés terén folytatott állami politika alapjait, az ország aktualizált nukleáris doktrínáját jóváhagyó rendeletet. A dokumentumot hivatalosan is közzétették.
A doktrína alapelve, hogy a nukleáris fegyverek alkalmazása az ország szuverenitásának védelmét szolgáló végső eszköz. Az új katonai fenyegetések és kockázatok megjelenése arra késztette Oroszországot, hogy tisztázza a nukleáris fegyverek alkalmazásának feltételeit. A módosított doktrína különösen a nukleáris elrettentés hatálya alá tartozó országok és katonai szövetségek körét, valamint azon katonai fenyegetések listáját bővíti ki, amelyekkel szemben az ilyen lépés célja az elrettentés. Ezen túlmenően a dokumentum kimondja, hogy Oroszország mostantól közös támadásnak tekint minden olyan támadást, amelyet egy atomhatalom által támogatott, nem nukleáris ország hajt végre. Moszkva fenntartja magának a jogot arra is, hogy fontolóra vegye a nukleáris válaszlépést a szuverenitását fenyegető hagyományos fegyveres támadásra, az orosz területet célzó ellenséges repülőgépek, rakéták és drónok nagyszabású indítására, az orosz határ átlépésére, valamint a szövetségese, Belorusz elleni támadásra.
A nukleáris doktrína előző változatát 2020-ban hagyták jóvá.
