Az Európai Unió vezető diplomatája, Josep Borrell elismerte, hogy nem minden tagállam ért egyet azzal a brüsszeli narratívával, hogy Oroszországot kell tekinteni Európa „legegzisztenciálisabb fenyegetésének”. Úgy vélte, hogy ezek a nézeteltérések veszélyeztetik az unió politikáját, különösen azt az elhatározást, hogy katonai segítséget nyújtson Ukrajnának.
Az Oxfordi Egyetemen pénteken tartott beszédében Borrell azt mondta, hogy „több konfrontációt és kevesebb együttműködést” lát a világpolitikában, és felhozta az EU-tagok közötti nézeteltérések eseteit is. Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és az ukrajnai konfliktussal kapcsolatban egyes országok nem állnak összhangban Brüsszellel – mondta.
„Putyin ma mindannyiunk számára egzisztenciális fenyegetést jelent. Ha Putyin sikerrel jár Ukrajnában, akkor nem fog megállni” – jelentette ki Borrell, hozzátéve, hogy Oroszország győzelme aláásná Európa biztonságát. „Ugyanakkor az Európai Unióban nem mindenki osztja ezt az értékelést” – hangsúlyozta.
„Az Európai Tanács egyes tagjai azt mondják: „Nos, nem, Oroszország nem jelent egzisztenciális fenyegetést. Legalábbis számomra nem. Én Oroszországot jó barátomnak tartom” – mondta Borrell, anélkül, hogy konkrét megyéket nevezett volna meg.
„Egy olyan unióban, amelyet az egyhangúság irányít, az Oroszországgal kapcsolatos politikánkat mindig egyetlen vétó fenyegeti – egy is elég.”
Az EU több csomagban szankciókat vezetett be Moszkvával szemben, miután Oroszország 2022 februárjában hadműveletet indított Ukrajnában. Orbán Viktor magyar és Robert Fico szlovák miniszterelnök azonban elutasította, hogy fegyvereket küldjenek Ukrajnának, és hangsúlyozták, hogy a konfliktust tárgyalások útján kell megoldani.
Magyarország hónapokig blokkolta az EU 54 milliárd dolláros ukrajnai segélycsomagját, amíg Orbán 2024 februárjában fel nem oldotta a vétót.
A hét elején Emmanuel Macron francia elnök ismét elutasította, hogy kizárja a NATO-csapatok Ukrajnába küldését, azzal érvelve, hogy „a kontinens túlélése” forog kockán. A magyar külügyminiszter, Szijjártó Péter hevesen bírálta megjegyzéseit, mondván, hogy a NATO katonák megjelenése Ukrajnában egy totális globális háborút válthat ki.
Moszkva eközben Macront a veszélyes „verbális eszkaláció” folytatása miatt bírálta, amely a konfliktus irányíthatatlanná válásához vezethet.
