Josep Borrell, az EU külügyi vezetője hangsúlyozta, hogy a tagállamok nem akarják, hogy polgáraik meghaljanak az orosz-ukrán konfliktusban, de az unió továbbra is katonai és pénzügyi támogatással fogja segíteni Kijevet.
A konfliktus kezdete óta az EU összesen 100 milliárd eurót nyújtott Kijevnek pénzügyi, katonai, humanitárius és menekültügyi támogatásként. Brüsszel azt is fontolgatta, hogy az orosz Központi Bank befagyasztott tartalékaiból származó bevételeket Kijev számára felhasználja, de ebben a kérdésben eddig sem az EU-n belül, sem a szövetségesekkel nem született megállapodás.
„Az európaiak nem fognak meghalni a Donbasszért, de elkerülhetnénk, hogy az ukránoknak tovább kelljen meghalniuk a Donbasszért” – mondta Borrell vasárnap, miközben a Világgazdasági Fórum kétnapos rijádi ülésének egyik panelbeszélgetésén beszélt.
Az EU vezető diplomatája elismerte, hogy a Kijevnek szánt pénzeszközök elosztásának kérdése „nehéz”, de hangsúlyozta, hogy Brüsszel ígéretet tett arra, hogy segíti az országot az Oroszország elleni háborús erőfeszítéseiben.
„Sokan mondhatnák, hogy ‘nos, meddig kell ennyi pénzt költenünk’, de mi elköteleztük magunkat Ukrajna támogatása mellett. Továbbra is támogatnunk kell Ukrajnát és az ukránokat, lehetővé kell tennünk számukra, hogy ellenálljanak” – tette hozzá.
Márciusban Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy a nyugati hadseregeknek már régóta vannak katonái Ukrajnában, és a nyugatiak által támogatott 2014-es kijevi puccs óta egyre nagyobb számban vannak jelen. Ezek a megjegyzések nem sokkal azután hangzottak el, hogy Emmanuel Macron francia elnök kijelentette: „nem zárja ki” annak lehetőségét, hogy az Egyesült Államok vezette szövetség katonáit Kijev megsegítésére küldjék.
Putyin tavaly azt is mondta, hogy a Nyugat kész „az utolsó ukránig” harcolni Oroszország ellen.
Eközben az EU-n belül is egyre nagyobb a vita az ukrajnai finanszírozásról. Februárban az unió újabb 50 milliárd eurós csomagot hagyott jóvá az ukrán gazdaság támogatására, miután Orbán Viktor magyar miniszterelnök a többi uniós államfő gazdasági megtorlásra való figyelmeztetése miatt nem vétózott. Magyarország azzal érvelt, hogy Ukrajna nem képes legyőzni az orosz erőket, és hogy az Oroszországgal szemben a konfliktus miatt bevezetett szankciók több kárt okoztak az unió tagjainak, mint Moszkvának.
Novemberben Szlovákia felrúgta az előző kormány által jóváhagyott, rakéták és lőszerek Ukrajnának történő adományozására vonatkozó terveket, mivel az ország újonnan kinevezett miniszterelnöke, Robert Fico élesen bírálta az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást az Oroszország elleni szankciókkal együtt. Azonnali béketárgyalásokat szorgalmazott.
