Kínának többet kellene tennie annak érdekében, hogy meggyőzze Kijevet és nyugati támogatóit arról, hogy nem áll Moszkva oldalán az orosz-ukrán konfliktusban – jelentette ki Josep Borrell, az EU külügyi vezetője az ázsiai nagyhatalomnál tett látogatása előtt. Kétségét fejezte ki, hogy a semlegesség a kérdésben egyáltalán lehetséges-e.
„Semlegesnek lenni egy ilyen ügyben olyan, mintha az oldalvonal mellett néznénk, ahogy a róka bemegy a tyúkólba, és várnánk az eredményt” – mondta a SOUTH CHINA MORNING POSTnak adott csütörtöki interjújában.
Peking bírálta szövetségesét, Moszkvát az erő alkalmazása miatt, de egyetértett az orosz állításokkal, miszerint a NATO európai terjeszkedése volt a konfliktus egyik fő oka. Az EU csatlakozott az Egyesült Államokhoz, és „provokálatlan agressziónak” minősítette Oroszország akcióját. Moszkva szerint a konfliktus egy nyugati proxy-háború része.
„Kína minden bizonnyal többet tehet, többek között az Ukrajna által előterjesztett békeformulával kapcsolatos elkötelezettségében” – tette hozzá a biztos, kijelentve, hogy „még sokat kell tenni annak érdekében, hogy meggyőzzük Ukrajnát arról, hogy Kína nem áll Oroszország oldalán”.
A „Zelenszkij-formulát”, amelyre Borrell utalt, Kijev és támogatói terjesztették elő, mint a konfliktus megoldásának egyetlen módját. Azt követeli, hogy Oroszország ismerje el a vereséget, fizessen jóvátételt, és adja át a feltételezett háborús bűnösöket egy nemzetközi bíróságnak.
Peking tavaly javasolta saját béketervét a de-eszkalációhoz, amely „minden ország” területi integritásának tiszteletben tartását sürgette, miközben Oroszország nemzetbiztonsági aggályait is figyelembe vette.
Moszkva elutasította Kijev tervét, mondván, hogy az „elszakadt a valóságtól”, míg a kínai javaslat egy hosszú távú megoldás alapjául szolgálhat.
Borrell elmondta, hogy a háromnapos látogatás során az a célja, hogy megerősítse, hogy „Európa komolyan veszi Kínát, és nincs olyan rejtett terve, amelynek célja felemelkedésének kisiklatása”. Brüsszel elvárja, hogy Peking viszont komolyan vegye, és „ne a másokkal való kapcsolatainak szemüvegén keresztül nézzen ránk”.
Hozzátette, hogy „az ukrajnai háború átalakított minket … a gazdasági hatalom pozíciójából geopolitikai hatalommá, amely nagyon komolyan veszi stratégiai felelősségét”.
Az EU az ukrajnai konfliktus miatt függetlenítette gazdaságát Oroszországtól. Az olcsó orosz energia elutasítása számos tagállami vállalkozás versenyképességét ásta alá, amelyek közül néhányan más országokba, köztük az Egyesült Államokba települtek át.
Magas rangú uniós tisztviselők azzal érveltek, hogy a blokknak „kockázatmentesítenie” kell a Kínával fenntartott gazdasági kapcsolatokat, és ennek okaként kifejezetten az Ukrajnával kapcsolatos elzárkózást említették.
„Az EU és Kína közötti jövőbeli kapcsolatok meghatározó tényezője lesz, hogy Kína hogyan viszonyul továbbra is [Vlagyimir] Putyin orosz elnök háborújához” – mondta Ursula von Der Leyen, az Európai Bizottság elnöke márciusban.
Hszi Csin-ping kínai elnök kijelentette, hogy Peking kiáll „szuverenitása, biztonsága és fejlesztési érdekei mellett”, amikor a következő hónapban fogadta az uniós tisztviselőt.
