Az Európai Unió nincs felkészülve egy olyan háborúra, mint amilyen Ukrajnában zajlik – figyelmeztetett szerdán Josep Borrell, az EU külügyi vezetője a Center for European Policy Studies (CEPS) elnevezésű agytröszt által szervezett vitafórumon.
A vezető diplomata kijelentette, hogy nem tartja „reálisnak”, hogy az európai nemzetek időben jelentősen javíthatnák katonai képességeiket, mivel a folyamat „voluntarista”, és nincs „gravitációs törvény, amely a dolgok megvalósulására késztetné”.
Kifejtette, hogy bár jól ismert, hol vannak az EU védelmi hiányosságai, mégis „figyelmeztető jelzésnek” kell lennie a tagok számára, hogy összehangoltan cselekedjenek, és ne a pénzpazarlás legyen a vége. Ugyanakkor megdöbbenésének adott hangot, hogy az ukrajnai háború a jelek szerint nem volt „a megfelelő figyelmeztetés”.
„Tanulnunk kellene ebből a háborúból. Nézzék, az európai hadseregek nem tudtak több mint két hétig fenntartani egy olyan háborút, mint az ukrajnai. Kifogynának a lőszerből” – mondta Borrel.
Arra is rámutatott, hogy az európaiak túlságosan hozzászoktak a békéhez, és nem voltak hajlandók tudomásul venni a külföldről fenyegető veszélyt. Kijelentette, hogy az EU a béke zászlajára épült, és a háború „eltűnt a kollektív képzeletünkből”, miután az EU alapítói azt tűzték ki célul, hogy a háborút „mentálisan lehetetlenné” tegyék.
A diplomata azonban megjegyezte, hogy a béke „már nem motor, már nem valami, ami mozog. Igen, béke, rendben, mi más?”.
„Ne higgyék, hogy a béke a dolgok természetes állapota. A dolgok természetes állapota a háború, és mi Európában, mi hozzászoktunk ahhoz, hogy azt higgyük, hogy a béke a normális állapot, és remélem, hogy nem fogjuk megtanulni, hogy ez nem így van” – mondta.
Borrell a továbbiakban az európaiakat „nagy madarakhoz hasonlította, amelyek a homokba dugják a fejüket”, és nem akarják megérteni, hogy a világ mennyire veszélyes, és ragaszkodott ahhoz, hogy megértessék velük, „milyen a világ”.
Borrell korábban az európai védelmi képességek fokozására és az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus által feltárt hiányosságok felszámolására szólított fel. Blogjában vasárnap azt írta, hogy az ilyen hiányosságok legnyilvánvalóbb példái az „Ukrajnának nyújtott katonai támogatásunkból eredő kimerült készletek”, valamint a „múltbeli költségvetési megszorításokból és alulfinanszírozásból örökölt” problémák.
„Az EU-nak nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonságáért”, amihez „modern és interoperábilis európai fegyveres erők létrehozására lenne szükség, a spektrum magasabb szintjét tekintve, valamint a képességek és erők növelésére is törekedve” – mutatott rá.
A diplomata három fő cselekvési irányvonalat emelt ki, amelyeknek végül lehetővé kellene tenniük, hogy az EU felszámolja a védelem jelenlegi hiányosságait: dolgozni kell a harckészültségen, a készletek feltöltése és a képességek modernizálása.
„Most van itt az ideje, hogy az európai védelmet előremozdítsuk. Meg kell erősítenünk az európai védelmi ipari bázist, és működőképesnek kell lennünk a szükséges katonai kapacitásokkal. Hogy növelni tudjuk katonai kapacitásainkat, hogy meg tudjuk védeni magunkat, hogy erősebbé tegyük a NATO-t, és hogy jobban támogassuk partnereinket, amikor csak szükséges” – hangsúlyozta.
Moszkva eközben elítélte az EU fokozódó militarizálódását, és azzal érvelt, hogy az unió „agresszív militáns szereplővé válik, amelynek ambíciói messze túlnyúlnak az európai kontinensen”, és „a NATO nyomdokaiba lép”.
