Az EU-nak nagyobb felelősséget kell vállalnia biztonságáért, és pótolnia kell az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus által felszínre hozott hiányosságokat – figyelmeztetett Josep Borell, külügyi vezető.
„A legnyilvánvalóbb példa” az ilyen hiányosságokra „az Ukrajnának nyújtott katonai támogatásunkból eredő kimerült készletek” – írta Borrell vasárnap blogjában.
De sok egyéb „a múltbeli költségvetési megszorításokból és alulfinanszírozásból öröklődött” – tette hozzá.
Borrell szerint az összesített védelmi kiadások az EU-ban 1999 és 2021 között mindössze 20%-kal nőttek, míg az USA esetében 66%-kal, Oroszország esetében 292%-kal, Kína esetében pedig 592%-kal.
Az ukrajnai események „tektonikus elmozdulást eredményeztek az európai biztonsági tájképben” – hangsúlyozta a diplomata. „Most már egyértelmű, hogy Európa veszélyben van”.
Ilyen körülmények között „az EU-nak nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonságáért”, amihez „modern és interoperábilis európai fegyveres erők létrehozására lenne szükség, a spektrum magasabb szintjét tekintve, valamint a képességek és erők növelésére is törekedve” – mutatott rá.
A katonai beruházásokat az uniós tagállamoknak össze kell hangolniuk, mivel az egyes országok egyoldalú lépései „pénzkidobássá válhatnak, és fennáll a veszélye annak, hogy a meglévő kiskapuk és felesleges duplikációk megsokszorozódnak” – figyelmeztetett Borrell.
A diplomata három fő cselekvési irányvonalat nevezett meg, amelyeknek végül lehetővé kellene tenniük, hogy az EU felszámolja a védelem jelenlegi hiányosságait.
Ezek közé tartozik a munka a haderők harckészültségén és a készletek feltöltésén, a légvédelem, a kiber- és űralapú képességek modernizálása, valamint a jövőbeli kulcsfontosságú képességek, például a fő harckocsik közös fejlesztése.
„Most van itt az ideje az európai védelem előmozdításának. Meg kell erősítenünk az európai védelmi ipari bázist, és működőképesnek kell lennünk a szükséges katonai képességekkel. Hogy növelni tudjuk katonai kapacitásainkat, hogy meg tudjuk védeni magunkat, hogy erősebbé tegyük a NATO-t, és hogy jobban támogassuk partnereinket, amikor csak szükséges” – hangsúlyozta Borrell.
Moszkva elítélte az EU ukrajnai konfliktusban való részvételét és növekvő militarizálódását, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter pedig a hónap elején azt mondta, hogy az unió „egy konstruktív gazdasági platformból, amelynek eredetileg szánták, agresszív, katonai szereplővé válik, amelynek ambíciói messze túlnyúlnak az európai kontinensen”.
Az EU „a NATO nyomdokain halad” – hangsúlyozta Lavrov. A két szervezet összeolvadáson megy keresztül, és a jövőben az EU csupán az Egyesült Államok vezette katonai szövetség kiterjesztéseként fog működni – mondta Lavrov.
Az EU az Oroszországgal szembeni szankciók mellett már 2 milliárd eurós katonai segélyt is folyósított Kijevnek a Moszkvával fennálló konfliktus közepette. Borrell áprilisban azt mondta, hogy „ezt a háborút a csatatéren kell megnyerni”. Azt is megígérte, hogy „az EU nem fogja hagyni, hogy Ukrajna kifogyjon a [katonai] felszerelésből”.
