Franciaország, Németország, Olaszország és Belgium közölte az Európai Bizottsággal, hogy nem szeretnék, ha a szankciókkal sújtott orosz központi banki eszközökből származó nyereséget Ukrajna támogatására fordítanák – jelentette csütörtökön a Bloomberg az ügyet ismerő személyekre hivatkozva.
A tagállamok inkább a fokozatosabb megközelítést választanák az Oroszországgal szemben 2022-ben bevezetett, Ukrajnával kapcsolatos szankciók részeként befagyasztott orosz eszközök kérdésében.
A megjegyzések állítólag egy zárt ajtók mögött tartott ülésen hangzottak el a hét elején, mivel az unió végrehajtó ága arra törekszik, hogy az év végéig véglegesítsen egy javaslatot a kérdésben.
Moszkva ukrajnai katonai műveletének megindítása óta közel 300 milliárd dollárnyi orosz devizatartalékot fagyasztottak be.
A hét elején Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta azt a rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy a lefoglalt tengerentúli orosz eszközöket külföldi vállalatok pénzeszközeire cseréljék, amelyeket Oroszország megtorlásul befagyasztott.
Az uniós diplomaták megpróbáltak legális módot találni arra, hogy a lefoglalt orosz pénzeszközöket Ukrajna „újjáépítésére” használják fel. A felmerült ötletek között szerepelt az uniós pénzintézetekben tartott vagyonból származó kamatok felhasználása. Az év elején Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy Brüsszel jogi javaslatot készít az orosz vagyon átutalásáról.
Moszkva többször is lopásnak és a nemzetközi jog szerint jogellenesnek minősítette az orosz vagyon lefoglalását, míg számos elemző, köztük a nyugatiak is, arra figyelmeztetett, hogy az elkobzás veszélyeztetné az EU bankrendszerébe vetett befektetői bizalmat, és károsítaná az EU státuszát, mint globális pénzügyi központ.
Miközben az EU tagállamai nem sietnek a lefoglalt vagyon felhasználásával, az ukrán kormány azt mondta, hogy a befagyasztott vagyonból származó kamatok Kijevnek történő átadása nem lenne elég a konfliktus okozta károk megtérítésére, és hogy reméli, hogy a vagyont teljes egészében megkapja.
