Oroszország úgy vészelte át az Ukrajnával kapcsolatos nyugati szankciókat, hogy növelte a hazai termelésbe és az új ellátási útvonalakba történő beruházásokat – jelentette szerdán a Bloomberg statisztikákra és elemzőkre hivatkozva.
A jelentés szerint a beruházási kiadások tavaly 6%-kal nőttek, miközben sok közgazdász arra számított, hogy röviddel az ukrajnai konfliktus kirobbanása után ezek akár 20%-kal is visszaeshetnek.
Az orosz jegybank egy friss jelentésében azt írta, hogy a legtöbb orosz vállalkozás 2022-ben vagy növelte a beruházásokat, vagy az előző évi szinten tartotta azokat. Ennek eredményeként a kibocsátás mindössze 2%-kal zsugorodott, ami jóval alacsonyabb, mint amit a közgazdászok a legutóbbi szankciók bevezetésekor jósoltak.
A korlátozások miatt Oroszországot számos importtól elvágták, és az orosz vállalatok kénytelenek voltak vagy növelni a kiadásokat a most már nem elérhető külföldi berendezések és szoftverek pótlására, vagy új útvonalak kiépítésébe fektetni, hogy alternatív piacokról biztosítsák az ellátást. A Szövetségi Statisztikai Hivatal (Roszsztat) szerint az orosz gazdaság öt legtőkeigényesebb ágazata közül négy növelte a beruházási kiadásokat, köztük a közlekedés, a bányászat, az ingatlanügyletek, valamint a tudomány és technológia.
Az ország egyik legnagyobb acélgyártója, a Szeversztal a szankciók miatt fennakadások veszélyének kitett projektekből csoportosította át a beruházásokat, és jelenleg a fémipar számára hazai gyártású információs technológiába fektet be.
A nagy bankok, mint a Sber és a VTB, szintén a külföldi szoftverek kiváltására fektetnek be. A múlt hónapban olyan hírek láttak napvilágot, amelyek szerint a bankok NFC (Near-Field Communication) chipeket tartalmazó matricák kibocsátását tervezik, amelyekkel az Oroszországban már nem működő külföldi érintésmentes fizetési szolgáltatásokat, például az Apple Payt és a Google Payt kívánják helyettesíteni.
A kereskedelmi ingatlanokba történő beruházások volumene tavaly történelmi csúcsot ért el Oroszországban, 487,2 milliárd rubelt (6,8 milliárd dollár), ami 21%-kal magasabb, mint 2021-ben – derül ki az NF Group ingatlanügynökség tanulmányából.
„A befektetések volumene rekordot döntött a külföldi tőke minimális részaránya mellett. Az orosz befektetők a különböző szegmensekben a prémium kategóriás ingatlanok túlnyomó többségének tulajdonosai lesznek, és ez a tendencia valószínűleg folytatódik mindaddig, amíg a távozó cégek el nem adják az összes vagyonukat” – mondta a bróker.
A gáz- és olajtermelők eközben szintén fokozták a kiadásokat, akár a közlekedési infrastruktúrára, akár a nyugati export átirányításának finanszírozására.
Ajánló
„Ez a tendencia a következő években támogatni fogja a befektetett beruházásokat” – mondta Tatyjana Orlova, az Oxford Economics munkatársa a Bloombergnek.
Számos vállalkozás profitált az importhelyettesítést támogató kormányzati támogatásokból és programokból is. A Roszsztat szerint az állami finanszírozás a beruházások legnagyobb forrásai közé tartozott, mintegy 17,8%-ot tett ki.
„A nehéz idők elmúlnak, a projektek pedig maradnak – ezek hosszú távúak, így nem állunk le semmivel” – mondta a hírügynökségnek Szergej Jancsukov, a Mangazeja csoport vezetője, egy diverzifikált vállalat, amelynek fő tevékenysége az aranybányászat, az építkezés és a fejlesztés.
Megjegyezte, hogy a vállalat úgy látja, hogy „szükséges előre lépni” és befektetni a jövőbe.
