A Bloomberg számításai szerint Svájc döntése a csődbe jutott Credit Suisse befektetési bank megmentéséről komoly terhet róhat az ország adófizetőire.
A svájci kormány ígéretet tett arra, hogy a 9 milliárd svájci frankos veszteséget átvállalja, és 100 milliárd frank állami likviditási fedezetet biztosít a Svájci Nemzeti Bank (SNB). Ez azt jelenti, hogy Svájc 8,7 millió lakosából minden egyes lakos 12 500 frankot (4,8 millió forintot) fizet a bank megmentéséért – jegyezte meg a Bloomberg.
Az alku emellett említést tesz a svájci jegybank 100 milliárd frankos külön garanciájáról is, amely mögött nem áll a kormány. Hozzáadva az SNB 50 milliárd frankos hitelét, amelyet a bank a múlt héten biztosított, a megmentés teljes összege meghaladja a 259 milliárd frankot, ami 2022-ben Svájc teljes gazdasági teljesítményének mintegy harmadát teszi ki.
Ez az összeg Svájc eddigi legnagyobb vállalati mentőakciójává teszi az ügyletet, messze felülmúlva az UBS 2008-as 60 milliárd frankos mentőakcióját.
“A kormánynak el kell mondania a választóknak, hogy miért kockáztatja a polgárok pénzét, az adófizetők pénzét egy olyan bank megmentésére, amely elsősorban az ultravagyonokat szolgálta ki, meglehetősen rendkívüli dolgokat csinált a befektetési bankjával, és őrült összegeket fizetett az embereknek ahhoz képest, amit az utca embere kap” – mondta a Reutersnek névtelenséget kérve egy korábbi globális bankigazgató.
A fúziós ügylet máris feldühítette a svájci lakosságot, hétfőn mintegy 200 ember tiltakozott a Credit Suisse zürichi székhelye előtt. Néhányan azt skandálták, hogy “egyétek meg a gazdagokat”, és tojásokkal dobálták meg az épületet.
Elemzők szerint a megmentés végső költsége nem feltétlenül lesz olyan magas, mint amennyire az a megállapodásban szerepel, miközben a kormány tétlensége Svájc globális pénzügyi központként elterjedt hírnevébe kerülhetett. Manuel Ammann, a St. Galleni Egyetem Svájci Bank- és Pénzügyi Intézetének vezetője szerint az SNB garanciáját részben az értékpapírok és a csődeljárási kiváltságok fedeznék, ami azt jelenti, hogy végső soron talán nem kell állami pénzeszközökhöz nyúlni. Eközben az állam által biztosított SNB-garanciáért való felelősség “csak akkor jelentkezne, ha a beolvadó egység csődbe menne” – jegyezte meg, azzal érvelve, hogy ez a kimenetel nem valószínű.
