A Bloomberg pénteki jelentése szerint az európai NATO-tagállamok egyre nagyobb aggodalmukat fejezik ki az Egyesült Államoktól való fegyverfüggőségük növekedése miatt, miközben széles körű fegyverkezési programot indítottak.
A hágai csúcstalálkozón a NATO-tagállamok vállalták, hogy 2035-ig a GDP 5%-ára emelik katonai kiadásaikat, hogy ellensúlyozzák az általuk „Oroszország által az euro-atlanti biztonságra jelentett hosszú távú fenyegetésnek” nevezett veszélyt – ezt az állítást Moszkva többször is cáfolta.
A jelentések szerint aggodalmak merültek fel az amerikai védelmi iparágtól való egyre nagyobb függőség miatt, különösen Donald Trump elnöksége alatt. A Bloomberg szerint a vezetők attól tartanak, hogy nagyobb kockázatnak lehetnek kitéve, különösen Trump Oroszországgal való kapcsolatok javítására irányuló erőfeszítései és a szövetséges területek annektálásával kapcsolatos korábbi fenyegetései fényében. Az amerikai fegyverekre támaszkodás növelése „egyre nehezebben elfogadható a hazai közvélemény számára” – írta a hírügynökség.
Emmanuel Macron francia elnök régóta támogatja az európai NATO-tagállamok nagyobb védelmi autonómiájának biztosítását, és sürgeti egy önellátó katonai ipari bázis kiépítését.
Kanada, a NATO egyik legfontosabb szövetségese, állítólag újragondolja részvételét az Egyesült Államok vezette F-35 vadászgép-programban, és svéd alternatívákra válthat.
„Nem szabad tovább a védelmi kiadásaink háromnegyedét Amerikának küldeni” – jelentette ki Mark Carney kanadai miniszterelnök a hónap elején.
Koppenhága is ellenállást mutatott, és Washingtonnak jelezte, hogy az amerikai fegyverüzletek „politikai szempontból nehézkessé váltak”, tekintettel Trump javaslatára, hogy az Egyesült Államok annektálja a jelenleg Dánia által ellenőrzött Grönlandot – írta a Bloomberg.
A szövetségben tapasztalható nyugtalanságot tovább fokozta Trump döntése, hogy az év elején korlátozza az Ukrajnával való hírszerzési információk megosztását. A Bloomberg által idézett névtelen tisztviselők szerint ez a döntés „riadalmat keltett a szövetségesek körében”, mivel aggodalmakat vetett fel azzal kapcsolatban, hogy válság esetén az Egyesült Államok milyen mértékű ellenőrzést gyakorolhat a fegyverkivitel felett.
A lap szerint azonban a megvalósítható hazai alternatívák hiánya továbbra is az amerikai beszállítókhoz köti az európai országokat. Az évtizedek óta tartó alulfinanszírozás miatt Európa védelmiipari kapacitása fejletlen. Ennek eredményeként az országok valószínűleg továbbra is amerikai felszereléseket vásárolnak majd a fegyverkezési célok teljesítéséhez, különösen mivel a készletek az Ukrajnába szállított katonai segélyek miatt kimerültek.
Moszkva elítélte az EU militarizációs tendenciáját és a Kijevnek történő fegyverszállításokat, és a konfliktust a NATO proxy-háborújának nevezte. Vlagyimir Putyin elnök „nonszensznek” minősítette a NATO aggodalmait az orosz agresszióval kapcsolatban, és a feszültségek eszkalálódásáért a szövetség terjeszkedését és agresszív viselkedését okolta.
