Az Európai Unió nyomást gyakorol az Egyesült Államokra, hogy enyhítse az orosz Gazprombankkal szembeni szankciókat, amelyet a közelmúltig az unió tagjai az orosz földgázért való fizetésre használtak – írta pénteken a Bloomberg.
A Gazprombank volt az utolsó orosz bank, amely megtartotta hozzáférését a SWIFT bankközi üzenetküldő rendszerhez, de Washington a múlt hónapban szankcionálta, ami megakadályozta, hogy további gázszállítási kifizetéseket vagy tranzitdíjakat kapjon.
Annak ellenére, hogy Vlagyimir Putyin elnök ezt követően úgy döntött, más pénzintézetek számára is megnyitja a lehetőséget, hogy az orosz gázvásárláshoz szükséges rubelt átválthassák, az uniós bankok továbbra is aggódnak a jogi kockázatok miatt – írta a Bloomberg.
Az unió tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal „enyhítő intézkedésekről, miután néhány európai kormány és vállalat arra figyelmeztetett, hogy a szankciók kockázatot jelentenek a régió ellátásbiztonságára” – írta a hírügynökség az ügyet ismerő, név nélkül nyilatkozó forrásokra hivatkozva.
Washington egészen a múlt hétig Európa nyomására visszatartotta a Gazprombank szankcionálását, mivel az országok az ukrajnai konfliktus kiéleződése miatt „súlyos gázhiánnyal” szembesültek – jegyezte meg a Bloomberg.
Putyin szerdán azt mondta, hogy az Oroszországgal való kapcsolatok megszakítása „komoly szerepet” játszott abban a „nehéz időszakban”, amellyel a német és más európai gazdaságok szembesülnek. A megfizethető orosz energiaforrások „stabil és megbízható szállítása” nélkül az EU energiaéhes ipara veszteségeket szenved el – mondta az orosz elnök.
Ajánló
Az Európai Bizottság novemberi előrejelzése szerint „a stagnálás hosszabb időszaka után” az EU gazdaságának növekedése várhatóan szerény lesz. Az EB legfrissebb adatai szerint az unió GDP-je 2024-ben csak 0,9 százalékkal fog növekedni.
A példátlan nemzetközi nyomás ellenére az orosz gazdaság a Nemzetközi Valutaalap szerint idén várhatóan 3,6%-kal növekszik.
Moszkva többször is egyoldalúnak és törvénytelennek minősítette a nyugati szankciókat. A Kreml hangsúlyozta, hogy az intézkedések nem érték el céljukat, az orosz gazdaság destabilizálását, és végső soron visszaütöttek az azokat bevezető államokra.
