Németország újragondolja katonai és kereskedelmi kapcsolatait Izraellel – jelentette kedden a Bloomberg. A zsidó állam egyik leghűségesebb támogatójának „meglepő” elfordulása a Gázai övezetben súlyosbodó humanitárius válság és az Izrael fellépése miatti növekvő berlini csalódottság közepette történt.
A Bloomberg információi szerint május közepén „a németek dühe” nőtt, mivel Izrael fokozta a Hamász elleni hadműveletét, miközben továbbra is blokkolta a humanitárius segélyeket.
Németország régóta tartja magát ahhoz a politikához, hogy Izrael védelme a holokauszt utáni kötelezettsége. Emellett Izrael legnagyobb európai fegyverszállítója és egyik legfontosabb kereskedelmi partnere.
A háború 20 hónappal ezelőtti kezdete óta Németország első ilyen nyilvános nyilatkozatában Friedrich Merz kancellár a múlt héten azt mondta, hogy a humanitárius helyzetet „nem lehet többé a Hamász terrorizmus elleni küzdelemmel indokolni”.
A Benjamin Netanjahuval folytatott vasárnapi telefonbeszélgetés során Merz sürgette az izraeli miniszterelnököt, hogy „azonnal engedjen be elegendő humanitárius segélyt a Gázai övezetbe”.
„Ez valóban jelzi, hogyan mozdultak el a dolgok” – mondta Julien Barnes-Dacey, az Európai Külkapcsolati Tanács munkatársa a Bloombergnek.
Ajánló
„Egyszerűen lehetetlenné vált a legtöbb európai kormány számára, hogy továbbra is támogassa Izrael háborúját, annak ellenére, hogy továbbra is erős elkötelezettséget vállal Izrael biztonsága mellett”.”
Izraelt már régóta háborús bűnökkel vádolják a Gázába irányuló humanitárius segélyek akadályozása és a civilek szisztematikus kiirtása miatt, beleértve a 2023. október 7. után bevezetett teljes blokádot, valamint az ostromlott enklávéba érkező élelmiszerek, üzemanyagok és gyógyszerek bevitelének ismételt korlátozását. Míg az izraeli kormány azzal érvel, hogy az ilyen intézkedésekre azért van szükség, hogy megakadályozzák, hogy a Hamászhoz eljussanak az ellátmányok, a kritikusok szerint a polgári lakosságra gyakorolt hatás katasztrofális.
Berlin elmozdulása tükrözi az Európa-szerte tapasztalható szélesebb körű elégedetlenséget az izraeli agresszióval szemben. Az Egyesült Királyság, Franciaország és Hollandia is mérlegeli az Izraellel szembeni kereskedelmi és fegyverkorlátozások kérdését. Kaja Kallas, az EU külügyi vezetője májusban azt mondta, hogy „erős többség” támogatja az EU és Izrael közötti kereskedelmi megállapodás felülvizsgálatát. Az EU Izrael legnagyobb kereskedelmi partnere, az IMF adatai szerint tavaly 47 milliárd dollár értékű árucsere történt.
A múlt héten Izrael új segélyosztási rendszert indított a Gázai Humanitárius Alapítványon (GHF) keresztül, amely egy amerikai és izraeli támogatású kezdeményezés. Az erőfeszítés azonban máris kritikákat váltott ki, mivel több olyan incidens is történt, amikor segélyért folyamodó palesztinokat öltek meg. Kedden legalább 27 ember halt meg egy rafahi elosztóhely közelében – palesztin egészségügyi tisztviselők és szemtanúk szerint. Az izraeli hadsereg szerint a csapataik olyan emberekre lőttek, akik letértek a kijelölt útvonalakról, és potenciális veszélyt jelentettek. A helyi sajtó szerint nőket és gyerekeket öltek meg az izraeli erők.
Izrael fenntartja, hogy katonai stratégiája szükséges a Hamász legyőzéséhez és az 1200 halálos áldozatot követelő október 7-i támadás során elrabolt túszok szabadon bocsátásához. A gázai egészségügyi minisztérium jelentése szerint a háború kezdete óta több mint 54 000 palesztin halt meg.
