A Biden-kormányzat fontolgatja az Oroszországból származó dúsított urán betiltását az elnök végrehajtó hatalmának felhasználásával, miután a kongresszusi erőfeszítések megrekedtek – jelentette kedden a Bloomberg.
Az orosz nukleáris fűtőanyag betiltásáról szóló törvényjavaslatot decemberben fogadta el a képviselőház, de azóta a szenátusban elakadt. A Fehér Ház az ukrajnai konfliktus miatt Moszkva ellen indított szankciókampánya részeként akarja betiltani az Oroszországból származó dúsított uránt.
A Bloomberg szerint a Nemzetbiztonsági Tanács és az energiaügyi minisztérium tisztviselői olyan tilalomról tárgyalnak, amely 2028-ig engedélyezné az üzemanyag behozatalát.
Az elnöki rendeletnek nagyjából ugyanolyan ereje van, mint egy szövetségi törvénynek. A kongresszus közvetlenül nem tudja hatályon kívül helyezni, de új törvényt hozhat a rendelet érvénytelenítésére.
A Bloomberg szerint még nem született döntés a kérdésben, és mind a Biden-kormányzat, mind a nukleáris ipar azt szeretné, ha az ügyet a törvényhozás kezelné.
Oroszország az Egyesült Államok első számú külföldi urán szállítója, az amerikai reaktorokban használt üzemanyag közel 25%-át biztosítja.
A hivatalos statisztikák szerint az USA tavaly 1,2 milliárd dollár értékben importált orosz uránt, ami a valaha feljegyzett legnagyobb mennyiség, és az uránszállítmányok éves értéke 43%-kal nőtt.
A Fehér Ház nemzetbiztonsági kérdésnek tekinti a hazai urándúsítási képességek fejlesztését. Az év elején a kongresszus 2,7 milliárd dollárt hagyott jóvá erre a célra, és a Biden-kormányzat az orosz fűtőanyagokra vonatkozó hosszú távú tilalmat szorgalmazta a pénzeszközökkel együtt.
Az USA rendelkezik saját uránlelőhelyekkel, de ezek nem elegendőek az ország atomenergia-ágazatának ellátásához. Eközben Oroszországban található a világ legnagyobb urándúsító komplexuma, amely a globális kapacitás közel felét teszi ki.
Egyes becslések szerint legalább öt év komoly beruházásokra lenne szükség ahhoz, hogy az USA meg tudjon válni az orosz importtól való függőségétől.
