A BRICS-országok gyors felemelkedése átalakítja a világgazdaságot, és a csoport részesedése a világ GDP-jéből vásárlóerő-paritáson (PPP) számolva jóval meghaladja a hét nagy fejlett gazdaságú ország (G7) részesedését – jelentette a héten a Bloomberg.
A BRICS jelenleg Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát foglalja magában, de januárban hivatalosan is csatlakozik a csoporthoz Argentína, Egyiptom, Etiópia, Irán, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek.
Az iparosodott és fejlett országok G7-es klubját az Egyesült Államok, Kanada, az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Németország és Japán alkotja.
A jelentés szerint a kibővült BRICS már most nagyobb, mint a G7. A blokk 2022-ben a világgazdaság 36%-át tette ki, szemben a fejlett gazdaságok (G7) csoportjának 30%-ával.
„Előrejelzéseink szerint a bővülő munkaerő és a technológiai felzárkózásra rendelkezésre álló bőséges tér 2040-re 45%-ra növeli a BRICS+ részesedését, szemben a G7 gazdaságok 21%-ával. Valójában a BRICS+ és a G7 2001 és 2040 között helyet cserélnek a relatív méretben” – írta a Bloomberg.
A hírügynökség arra is rámutatott, hogy a kibővített BRICS gazdasági csoportban a világ legnagyobb olajexportőrei – Szaúd-Arábia, Oroszország, az Egyesült Arab Emírségek és Irán – mellett a legnagyobb importőrök – Kína és India – is helyet kapnak.
„Ha a BRICS-nek sikerül az olajtranzakciók elszámolásának egy részét más valuták felé terelni, az hatással lehet a dollár részesedésére a nemzetközi kereskedelemben és a globális devizatartalékokban” – tette hozzá a jelentés, megjegyezve, hogy a BRICS-tagok aktívan dolgoznak azon, hogy elhagyják a zöldhasút a kereskedelmükben.
Miközben a jelentés kiemelte a BRICS előnyeit, mint például a csoport méretét, sokszínűségét és ambícióit, rámutatott a csoport előtt álló néhány kihívásra is, köztük Kína gazdasági lassulására, arra, hogy a közeljövőben nem tudnak elszakadni a petrodollártól, valamint arra, hogy „vonakodnak” egyetlen alternatívát támogatni.
„A BRICS-országok meg fogják változtatni a világot, de talán inkább a GDP-ből való növekvő részesedésük és az eltérő politikai és gazdasági rendszereik miatt, mint a döntéshozók nagyszabású terveinek megvalósítása révén” – zárta a Bloomberg.
