A szovjet időkben az orosz profi katonák az egész földgolyón működtek, Kubától Vietnamig, tanítottak, tanácsokat adtak, és néha csak rámutattak a Kalasnyikovval az ellenségre a „proletariátus kedvéért”.
Most az orosz hatóságok ismét ezt szeretnék, de ez alkalommal profitért cserébe, tehát anyagi haszonszerzés céljából – és úgy megvalósítva, hogy ez a történet kormányzati meghatalmazással és megbízással (is) működ(het)ne
Az orosz törvényhozás elé küldött törvényjavaslat (múlt hónapban adták be) – annak elfogadása esetén legalizálná a magánhadseregeket és ezen cégek speciális biztonsági „egyéb” szárnyait (a továbbiakban PMSCs) Oroszországban. Magát az ötletet és annak gründolását még 2O12-ben maga Putyin elnök hagyta jóvá. A törvény támogatói azt mondják, hogy Oroszországnak a maga hatalmas katonai szaktudásával és kapacitásaival végre helyet kell szereznie a globális magánhadsereg-piacokon, melyekben amúgy mostanság kb. 35O milliárdnyi amerikai dollár mozog évente.
A magánhadsereg piac aktuálisan Nyugati vállalatok által dominált – de ezzel egy időben sok fejlődő ország üdvözölné a PMSCs megjelenését különböző geopolitikai hovatartozású országokban is – mondja Ivan Konovalov, a téma szakelemzője, aki tavaly szerzőtársa volt egy orosz monográfiának a PMSCs-hadseregekről Oroszországban és a világon általánosságban.
„Viszont sok erőfeszítést fog követelni kitúrni a helyükről az aktuális játékosokat” – mondja Konovalov, aki egy profitorientált „agytröszt” Stratégiai Tanulmányok és Trendek Központját vezeti Moszkva városban.
Az orosz biztonsági szolgálatok reakciói a javaslatra ellentmondásosak ezügyben – Putyin jóváhagyása ellenére is- mert ők nem szeretnének lemondani az erőszakszervezeti monopóliumaikról a legális erőszak alkalmazása terén és egyúttal talán félnek is attól ,hogy elszabaduljon olyan magánhadseregek felállítása akik ellenőrizhetetlen zsoldoserők és akár el is szakadhat a „pórázuk” – mondatták analitikus elemzők a The Moscow Times lapnak.
És még potenciális nyereség ellenére is – amit a magánhadseregek használatától várhatnának a reguláris haderő használata helyett, érzékeny szituációkban, mint Ukrajna – szóval a potenciális nyereség ellenére is félő – hogy a Kremlin nem fogja tudni megfelelően ellenőrizni és pórázon tartani a magánkatonaságokat – mondotta Alexander Golts katonai elemző.
FSB parkőrök
Az új törvény célja, hogy engedélyezze az orosz katonai magáncégeknek, hogy azok végezhessenek katonai tanácsadást, védelmi szolgáltatásokat, aknamentesítést és „alternatív telepítésű erőkké váljanak fegyveres konfliktusokban Oroszország határain kívül”.
A katonai magáncégek számára engedélyezve lenne a fegyverhasználat, de nem lenne megengedve nehézfegyverzet birtoklása – a törvénytervezet szerint mely elérhető a Duma, az orosz törvényhozás állami honlapján is.
A törvény szerzője, a „Csak Oroszország” képviselője Gennady Nosovko tagadta, hogy az aktuális megfogalmazás lehetővé tenne „totális zsoldos tevékenységre való megbízás adását”. A magánhadseregek távol lesznek tartva a túlzott erőszak használatától a KGB utódszervezete, az FSB által, aki licenszeli és monitorozza is őket folyamatosan – mondotta Nosovko. „A különbség a vállalkozók és a zsoldosok között az, mint a parkőr és az orvvadász között” – mondta el a The Moscow Times lapnak adott telefoninterjújában.
De sem az FSB sem az orosz védelmi minisztérium eleddig nem mérlegelte eddig a törvényjavaslatot, bár Nosovko azt állítja, hogy magánbeszélgetéseken az felelős tisztviselők támogatták az ötletét.
A Vörös Vonal
Zsoldoskatonaság – egy ezredéves gyakorlat, Afrikában és Latin Amerikában támadt fel a XX. század elmúlt évtizedeiben, amikoron autoriter rezsimek és felkelők támaszkodtak magasan képzett idegen professzionális katonákra elnyomni az elégedetlenkedéseket vagy éppen megbuktatni nemkívánatos rendszereket.
A zsoldosság fogalmát az ENSZ úgy határozza meg,hogy civilek toborzása fegyveres harcra, profitért cserébe, egy államban\konfliktusban, úgy, hogy nincs nekik formális szervezetük, az nem minden esetben teljesen legális formája a konfliktusok „rendezésének”.
A magán katonai- és biztonsági cégek időközben legális üzletekké váltak, amelyek fő szakterületei és működési zónája a logisztikai támogatás, aknakeresés\mentesítés, védelem, kiképzés.Ezen cégeknek nem igazán van hozzáférése nehézfegyverzetekhez, mint tankok, tüzérség, vadászgépek, de páncélozott csapatszállítókhoz igen. Viszont ott egy nagy különbség a magán-katonai cég és a „zsoldosság”között – mondta el Alexander Nikitin, a Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Intézetének biztonságpolitikai szakértője.
„Bármiféle érintettsége a magánkatonaságoknak nyílt fegyveres konfliktusokban a „vörös vonal” átlépését jelenti és az ENSZ konvenciók szerint és „zsoldos” minősítést kapnak (az azt cselekvők)” – mondja Nikitin, aki a tagja volt az ENSZ zsoldosokkal és zsoldossággal foglalkozó munkacsoportjának hat éve. Hozzátette, hogy nagyon gondos jogalkotói tevékenység szükséges a katonai magáncégek tevékenységének szabályozására, hogy elég teret adjanak nekik a működési területeiken anélkül, hogy túllépnék a hatósági körüket és de facto zsoldosokká válnának.
A katonai magáncégek a 2OOO-es évek során kerültek előtérbe, nagyrészt azáltal, hogy az USA széleskörben használta őket Afgnistanban és Irakban. Az egykori Blackwater magán katonai cégüket most Academi-nek hívják, és évi 1 milliárd dollárt kaptak szerződésen 2OO7-ben, ami a 2OO1-ben kapott évi 7OO,OOO Usd-hoz képest komoly növekedés – írja a Forbes Russia. Ez az adat mutatja a piaci igények növekedését és a cég hozzájuk való alkalmazkodásának készségét.
Az USA elfogadta a katonai magáncégeket, mert a szolgálatuk – a túlzott személyi juttatások ellenére is – olcsóbb a Pentagonnak, mint a reguláris hadsereg használata, mert például a reguláris katonaság jogosult rengeteg állami szolgáltatás ingyenes igénybevételére is – írtja a katonai szakelemző Golts.
Kínálat és kereslet
Oroszország megérett a magán katonai cégek korszakának piacára való belépésre, mert hatalmas, egymilliós hadserege számos leszerelt veteránnal, illetve leszolgált kiskatonával bír, évente 3OO,OOO fiatalember végzi be kötelező sorkatonai honvédelmi szolgálatait, akik utána leszerelnek – mondja Golts.
„Mi valószínűleg több emberrel rendelkezünk akik tudják, hogy kell kezelni egy Kalasnyikov gépkarabélyt mint az amennyi ahhoz értő embere az Usa-nak van.”
Egy terület, ahol az orosz katonai magáncégek teljes bizonyossággal piacra lelnének, az az orosz transznacionális vállalatok – mint Gazprom, RusAL stb – akik aktuálisan nyugati katonai magáncégeket alkalmaznak – mondja Konovalov, a Stratégiaia Trendek Tanulmányok Központjának vezetője.
Az ENSZ szerződések az infrastrukturális és logisztikai támogatásra az ENSZ béke műveleteinek részére egy másik ragyogó kilátás. Oroszország az ENSZ második legnagyobb általános vállalkozója volt az ilyen műveletekben (még magán katonai cégek nélkül is) – bár az utóbbi években már nincs jelen a top 1O-ben, mondja Nikitin.
Végül ott vannak nemzetek, akiknek nincs igazán szívélyes kapcsolatuk a nyugati hatalmakkal, de viszont magán katonai cégek szolgáltatásaira szükségük van és várják az oroszok piacra lépést – mondja Nosovko orosz törvényhozási képviselő. „ott Vannak az afrikai és latin-amerikai államok – hogy csak példát mondjak – nekik most nincs alternatívájuk a piacon, hogy kit használjanak, ki szolgáltasson számukra katonai szolgáltatást – hát mi tudjuk nekik biztosítani a katonai szolgáltatásainkat” – tette hozzá.
„Udvarias úriemberek” törvényesítése?
Ugyanakkor, az egyik oka az oroszországi katonai magáncégek megújult támogatásának lehetséges , hogy az ukrajnai eseményekben is gyökerezik. Oroszország visszacsatolta magához a szovjet időkben Ukrajnának adott (Hruscsov által) Krími félszigetet, ez márciusban történ 2O14-ben. Ott megjelentek akkoriban azok a bizonyos felségjelzés nélküli, modern felszereléssel bíró, szótlan „udvarias úriemberek” vagy másnéven „kis zöld emberek”. Végül az oroszok beismerték, hogy azok orosz érdekeltségű csapatok voltak.
Oroszországot azzal is vádolják, hogy katonákat telepített, telepít Ukrajnába, az orosz ajkú felkelők védelmében, hogy megmentse őket a bukástól, szóval ezek az el nem ismert „önkéntesek” egy hét alatt augusztusban tönkreverték az egész délkeleti ukrán hadsereget és megmentették a felkelőket az összeomlástól. Habár vannak rá másodlagos és elsődleges bizonyítékok, hogy ők orosz csapatok voltak, de hivatalosan sosem ismerték el Moszkvából, hanem a hivatalos nyilatkozat szerint ők veterán katonák akik önkéntesek. De azt, hogy Moszkva elit katonaságot vezényelt volna be nyilván nem ismerték el az oroszok, el sem ismerhetik érdekük szerint, viszont perdöntő bizonyítékot, hogy ők orosz reguláris katonák, pediglen eddig nem mutatta be senki.
A nyilvánvaló katonai veszteségek amiket ők is szenvedtek, és az annak nem igazán való lelkesedés Oroszországban, és a pletykák arról, hová tűntek el katonák akik sose mentek haza bizonyos „titkos hadgyakorlatokról” – szóval ez nyilván szintén arra tereli Moszkvát, hogy gondolkozzon a magán katonai cégek ügyében, nyissa meg előttük a piacot és használja fel őket maga is a későbbiekben, elkerülendő az újabb „hadgyakorlat alatt eltűnt\meghalt katonákról” való pletykákat odahaza.
Katonai magáncégek használata a reguláris csapatok helyett érzékeny szituációkban – eléggé gyakori gyakorlat ez egész világon – mondotta Golts. De egy megbízás általi, katonai magáncéggel végeztetett munka nem tud elhárítani a kormányzatról gyanút, ha a bakancsok a földön úgy tűnnek ,hogy egy kormányzat akaratát hordozzák – tette hozzá Golts.
Sőt ,az új ENSZ konvenció, ami most tárgyalás alatt van az ENSZ tagországai által, a jövőben regisztrálná a katonai magáncégek anyaországait, és a cégek tetteiért az adott országot terhelné a felelősség – mondotta Nikitin, aki dolgozott azon a tervezeten maga is az ENSZ-ben. „A konvenció úgy 3, talán 4 év múlva jön, de mikor jön, akkor az egy játék-váltó lesz” – tette hozzá.
Nikitin durván az új törvénytervezet aktuális formája ellen beszél, hogy az „túl egyszerű”. A törvényt először is az aktuális nemzetközi törvényekkel kellene összehangolni, beleértve a magán katonai cégek nemzetközi magatartási kódexét is, valamint az ENSZ vonatkozó konvencióit is – mondja.
Kemény verseny
A tolakodás a helyekért a nemzetközi magán katonai cégek piacán sokkal több erőfeszítést igényel, mint szimplán áttolni róluk egy orosz törvényt az orosz privát military cégek javára – mondják szakértők. A piac európai és észak-Amerikai cégek által dominált, melyek 75%-a (a 7O3 privát military cégből) önkéntesen aláírta a Privát Katonai Cégek Nemzetközi Magtartási Kódexét – melyben való iránymutatásoknak elvileg alávetik magukat. 25% nem írta alá…
Zárszó:
Szakértők szerint Oroszország rendelkezik egy sor aktív magán katonai céggel, akik a szürke zónában tevékenykednek és a teljes legalizálásra várnak most. „Nekünk meglesz a saját magán military cég iparunk, ez elkerülhetetlen” – mondja Konovalov. „Csak látnunk kell, milyen nagyra fog nőni az egész magámszektoriális military iparág amikor egyszer végre legalizálva lesz.