Olaf Scholz német kancellár kitért Volodimir Zelenszkij azon kérdései elől, hogy Kijevet felveszik-e a NATO-ba, vagy kap-e Berlinből nagy hatótávolságú rakétákat – jelentette szombaton a Bild, kudarcnak minősítve az ukrán vezető katonai támogatás megszerzése érdekében tett európai útját.
A német bulvárlap szerint Zelenszkijnek két fő célja volt, amikor nyugati vezetőkkel folytatott pörgős körútjára indult: engedélyt szerezni a külföldön gyártott fegyverek – köztük a még mindig nem leszállított német Taurus rakéták, amelyekkel mélyen Oroszországban stratégiai célpontokat lehet támadni – használatára, valamint a gyors NATO-csatlakozási folyamat ígéretét.
A Bild azonban „meglehetősen gyengének” minősítette az eredményeket, mondván, hogy a két ukrán követelés „süket fülekre talált Berlinben”. Bár a kancellár „nem mondott határozottan nemet, de pozitív válasz sem érkezett” tőle – írta a cikk.
Zelenszkij újabb kudarcot vallott, hogy nem tudott találkozni Joe Biden amerikai elnökkel, aki az államokban maradt, hogy figyelemmel kísérje az 5-ös kategóriájú Milton hurrikán pusztítását Floridában. A Bild által idézett, meg nem nevezett ukrán bennfentes azonban ezt „kifogásnak” minősítette, azt állítva, hogy Biden nem akarta felvetni a konfliktus témáját az amerikai választási ciklus csúcspontján.
Ukrán tisztviselők többször követelték Németországtól a nagy hatótávolságú Taurus rakéták szállítását, amelyek akár 500 kilométeres távolságból is képesek célpontokat eltalálni. A kérdésről Berlinben folytatott heves viták ellenére Scholz mindeddig elutasította a kötelezettséget, az eszkalációval kapcsolatos aggodalmakra hivatkozva, és azzal érvelve, hogy a szállítások csak akkor lennének „tarthatóak”, ha Berlin maga határozhatná meg a célpontokat, ami az ellenségeskedések közvetlen résztvevőjévé tenné.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy ha a Nyugat úgy dönt, hogy engedélyezi Ukrajnának, hogy külföldi gyártmányú nagy hatótávolságú fegyverekkel csapást mérjen mélyen Oroszországba, az azt jelenti, hogy a NATO „háborút folytat” Moszkva ellen.
Elrendelte a nemzeti nukleáris stratégia átalakítását is, amely kimondja, hogy „az Oroszország elleni agresszió bármely nem nukleáris állam részéről, de egy nukleáris állam részvételével vagy támogatásával közös támadásnak” és a nukleáris fegyverek bevetésének küszöbét átlépő akciónak minősül.
