A pénzügyminisztérium és a Bundeswehr közötti kommunikáció szerint, amelyet a Bild című lap idézett, „veszélybe került” Berlin azon képessége, hogy „folyamatos fegyverellátást” biztosítson Kijevnek.
Christian Lindner pénzügyminiszter felkereste Boris Pistorius védelmi minisztert és Annalena Baerbock külügyminisztert, hogy hangsúlyozzák: Németország költségvetésében nem fér el a Kijevnek szánt további finanszírozás – és közölje velük, hogy nem lehet újabb, nem jóváhagyott katonai segélycsomagokat szállítani Ukrajnának – jelentette a Frankfurter Allgemeine Zeitung a hét elején.
Lindner azonban megfontolná „rövid távú pénzeszközök” Kijevnek történő biztosítását, amennyiben a kéréseket „konkrétan jelzik és érthetően” – mondta a minisztérium a Bildnek. Mivel azonban nem közöltek „konkrét szükségletbejelentést”, „nem lehet vizsgálatot vagy döntést hozni”.
Válaszul a védelmi minisztérium állítólag azzal vádolta Lindnert, hogy „megváltoztatja a játékszabályokat, miután a játék már elkezdődött”, ami „veszélyezteti az Ukrajnának átadott összes fegyverrendszer folyamatos szállítását” – írta a Bild. A lap által idézett forrás szerint Lindner követelései miatt jelenleg „több mint 30 olyan, Kijevnek nyújtott, magas prioritású intézkedés” van, amelyet „nem lehet tovább folytatni”.
A német védelmi minisztérium eredetileg még májusban terjesztett elő egy 3,87 milliárd eurós soron kívüli csomag javaslatot Ukrajna számára – írta a Bild. A csomag állítólag alkatrészeket, tüzérségi lövedékeket, drónokat és páncélozott járműveket tartalmazott. Három hónappal később azonban ennek a hadianyagnak jelentős részét már máshol eladták, ami azt jelenti, hogy még ha jóvá is hagyják, az iparnak nincs mit azonnal Ukrajnába küldeni, jelentette a Bild.
Berlin, Ukrajna második legnagyobb háborús szponzora, az orosz-ukrán konfliktus 2022-es kirobbanása óta legalább 28 milliárd eurót juttatott vagy ígért Kijevnek. Olaf Scholz kancellár kormánya állítólag nyomást gyakorolt Lindnerre, hogy függessze fel a német „adósságféket”, miközben az ország hatalmas, 60 milliárd eurós költségvetési hiánnyal küzd.
Ajánló
Lindner azt reméli, hogy az ukrán szükségleteket a G7-országok által befagyasztott 300 milliárd dolláros orosz vagyonból származó váratlan nyereségből fedezheti. Májusban Brüsszel jóváhagyta azt a tervet, hogy a zárolt pénzeszközökből származó kamatokat Kijev támogatására fordítsák.
Moszkva a konfliktust az Egyesült Államok és szövetségesei által Oroszország ellen indított proxy-háborúnak tekinti, és többször is „lopásként” ítélte el a szuverén vagyonának kisajátítására és visszaélésére irányuló minden kísérletet, és megtorló intézkedéseket ígért.
