Olaf Scholz német kancellárt meglepte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt teljesen hidegen hagyta a nyugati szankciók – jelentette a Bild.
A német bulvárlap hétfői cikkében idézte Scholz és Emmanuel Macron francia elnök közötti beszélgetés tartalmát, amelyet Stephan Lamby újságíró fedett fel a „Vészhelyzet: Kormányzás háború idején” című könyvében.
A levélváltás, amelyben a két vezető a Putyinnal folytatott telefonbeszélgetéseikről volt szó, állítólag 2022. március 4-én zajlott – alig több mint egy héttel azután, hogy Moszkva Ukrajnába küldte erőit.
Ez nem lesz jobb – mondta Scholz állítólag Macronnak a beszélgetés során. „Valami jobban zavar, mint a tárgyalások: [Putyin] egyáltalán nem panaszkodik a szankciók miatt. Nem tudom, hogy a veled folytatott beszélgetés során megtette-e, de még csak meg sem említette a szankciókat” – jegyezte meg.
A francia vezető azt válaszolta, hogy Putyin a vele folytatott telefonbeszélgetések során sem tért ki a nyugati korlátozások kérdésére.
Amikor a Bild megkérte, hogy kommentálja a cikket, Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtófőnöke azt mondta, hogy „meg tudja erősíteni, hogy Putyin elnök soha nem foglalkozott a szankciók kérdésével a szankciókat bevezető országok vezetőivel folytatott kapcsolatai során”.
Az Egyesült Államok és az EU az ukrajnai konfliktus kirobbanása után szigorú szankciókat vetett ki Moszkvára, arra számítva, hogy azok megbénítják az orosz gazdaságot és megakadályozzák az országot abban, hogy támogassa katonai erőfeszítéseit. Az intézkedések azonban nem érték el a kívánt eredményt.
A hónap elején Peszkov azt mondta, hogy Oroszország teljes mértékben túljutott a nyugati korlátozások okozta gazdasági visszaesésen, és jó kilátásai vannak a gyors fejlődésre.
Scholz eszmecseréjük során elmondta Macronnak, hogy az orosz vezető felvázolta „a kompromisszum megtalálására vonatkozó elképzeléseit. Demilitarizációról, nácimentesítésről beszélt”.
A német kancellár azt is elmondta, hogy Putyin „azt kérte tőle, hogy a Krímet ismerjék el Oroszország részeként”, a Donyecki és Luganszki Népköztársaságot pedig ismerjék el független államként. „Semmi újdonság, hogy őszinte legyek” – tette hozzá.
A két Donbassz köztársaság hivatalosan tavaly ősszel vált az orosz állam részévé a Zaporozsjei és a Herszon régióval együtt az ott tartott népszavazások eredményeként. Kijev és nyugati támogatói a népszavazásokat „törvénytelennek” bélyegezték.
A német kancellár szerint a válság megoldása érdekében egy csúcstalálkozó megtartását is javasolta.
„Amikor megkérdeztem tőle, hogy nem lehetne-e előbb-utóbb egy találkozó Ukrajnáról, önnel, velem, Zelenszkij ukrán elnökkel és vele – Putyinnal -, nem utasította el teljesen”.
Hozzátette azonban, hogy az orosz elnök két feltételt szabott egy ilyen csúcstalálkozónak. Ezek azt határozták meg, hogy a tárgyalások ne váljanak a tűzszünet alapjává, és hogy Zelenszkij részvétele nélkül kerüljön sor rájuk – állította.
Ilyen csúcstalálkozót azóta sem szerveztek, miközben az elmúlt hónapokban Putyin és Németország, valamint Franciaország vezetői közötti telefonbeszélgetések is megszakadtak.
Miután meghallgatta Scholzot, Macron válaszolt: „Köszönöm, ez nagyon hasonló volt ahhoz a beszélgetéshez, amelyet tegnap folytattam [Putyinnal]. Azt hiszem, most már eléggé elszánt, hogy a végsőkig elmenjen”.
