Joe Biden amerikai elnök jogi indoklást adott a héten Szíria keleti részén végrehajtott amerikai légicsapásokra, mondván, hogy a műveletek jogos válaszok voltak a térségben lévő amerikai erők elleni sorozatos drón- és rakétatámadásokra.
Az amerikai törvényhozóknak pénteken közzétett levelében a Fehér Ház azt írta, hogy a légi hadműveletek összhangban vannak az elnöki háborús jogkörökkel, és az Egyesült Államok személyzete és létesítményei ellen ebben a hónapban elkövetett többszöri „támadást követték Irakban és Szíriában”.
„Az én utasításomra az Egyesült Államok erői 2023. október 26-án éjjel célzott csapásokat hajtottak végre kelet-szíriai létesítmények ellen” – fogalmazott Biden, hozzátéve, hogy a bevetések az iráni Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) és „kapcsolt csoportjai” által használt helyszíneket érintették.
A csapások „az elrettentés megteremtését célozták, és úgy hajtották végre őket, hogy korlátozzák az eszkaláció kockázatát és elkerüljék a polgári áldozatokat” – folytatta a levél, „szükségesnek és arányosnak” minősítve azokat.
A Pentagon először csütörtök este jelentette be a katonai akciót, mondván, hogy a küldetés „önvédelem” volt, és „kizárólag az Irakban és Szíriában lévő amerikai személyzet védelmét és védelmét célozta”. A légierő dandártábornoka, Pat Ryder később azt mondta, hogy az amerikai harci gépek fegyver- és lőszerraktárakra mértek csapást al-Bukamal határváros közelében, és azt állította, hogy „mindkét létesítményt megsemmisítették”.
Bár John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője megjegyezte, hogy a tisztviselők még vizsgálják a műveletet, figyelmeztetett, hogy az amerikai erők „nem haboznak további lépéseket tenni saját önvédelmünkben”.
A két országban lévő illegális amerikai támaszpontokat október 17-e óta nem kevesebb, mint 16 alkalommal vették tűz alá az amerikai központi parancsnokság szerint. Ez idő alatt több katona is megsebesült, emellett egy civil vállalkozó is meghalt állítólag szívrohamban az egyik sortűz során.
Szíriában jelenleg akár 1000 amerikai katona állomásozik illegálisan, akik egy kurd vezetésű milícia támogatásával kulcsfontosságú olajmezőket és az Eufrátesz folyón az átkelőket tartják megszállva. A damaszkuszi kormány többször tiltakozott ellene és közölte, hogy jelenlétük sérti a nemzetközi jogot.
A rakéta- és dróntámadások megugrása egybeesett az Izrael és a palesztin fegyveresek közötti újbóli harcokkal a Gázai övezetben, amelyek helyi tisztviselők szerint mindkét oldalon több mint 8000 halálos áldozatot követeltek.
Washington jelentős katonai bevetésekkel reagált a növekvő feszültségekre, többek között két repülőgép-hordozó csapásmérő csoporttal a Földközi-tengeren, egy 2000 katonát szállító kétéltű támadóhajóval az izraeli partok közelében, és további 900 katonát küldtek a Közel-Kelet nem ismert helyszíneire. Amerikai tisztviselők szerint a lépések célja, hogy megerősítsék „erőik és érdekeik védelmét” a térségben, és elrettentsék a külső szereplőket a gázai háborúban való részvételtől.
