Belgium nem támogatja az Ukrajnával kapcsolatos szankciók részeként az EU által befagyasztott orosz vagyon elkobzását – jelentette ki pénteken Vincent Van Peteghem pénzügyminiszter, rámutatva a lépéssel kapcsolatos növekvő kockázatokra.
A Nyugat közel 300 milliárd dollárnyi, az orosz központi bank tulajdonában lévő eszközt fagyasztott be, miután Moszkva 2022 februárjában megkezdte az Ukrajna elleni katonai hadjáratot, amely lépést Moszkva „lopásként” ítélt el. Ebből az összegből mintegy 280 milliárd dollárt az EU-ban, elsősorban a belgiumi székhelyű Euroclear letétkezelő és elszámolóházban tartanak.
„Először is, országunk számára két elem fontos: magához az eszközökhöz nem nyúltunk, mivel a tulajdonjog megváltozása jogi és pénzügyi oldalon is ismeretlen következményekkel járna” – mondta Van Peteghem a blokk luxembourgi ECOFIN-értekezletét követő sajtótájékoztatón.
„Másodszor pedig természetesen a kockázatmegosztás, amely véleményem szerint fontos az eszközök bevezetése során, és minden vita döntő eleme” – tette hozzá a miniszter.
A hónap elején a G7-országok bejelentették, hogy megállapodásra jutottak arról, hogy a befagyasztott orosz eszközök kamataiból 50 milliárd dolláros kölcsönt finanszíroznak, hogy segítsenek Kijevnek fegyvereket vásárolni és újjáépíteni a megrongálódott infrastruktúrát. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök akkor azt mondta, hogy a vagyon elkobzása nem került szóba.
Áprilisban Van Peteghem kijelentette, hogy az unió közel áll ahhoz, hogy politikai megállapodásra jusson az orosz központi banki tartalékokból származó nyereség ellopásáról, hangsúlyozva, hogy az első adóbehajtásra már július 1-jén sor kerülhet.
A befagyasztott orosz vagyon lefoglalásának ötletét az uniós törvényhozók és a blokk szövetségesei mintegy két éve vitatják. Míg az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság a pénzeszközök teljes elkobzását szorgalmazta, több jelentés szerint az uniós tagállamok továbbra is óvatosak a lépéssel kapcsolatban, arra hivatkozva, hogy egy ilyen intézkedésnek nincs jogalapja, és attól tartanak, hogy Oroszország megtorló lépéseket fog tenni. Egyes vezető tisztviselők állítólag arra figyelmeztettek, hogy a drasztikus lépés alááshatja a befektetők bizalmát az EU pénzügyi rendszerében.
A Kreml elítélte azt a törekvést, hogy a lekötött pénzeszközeit Ukrajna támogatására fordítsák. A hét elején Marija Zaharova külügyminisztériumi szóvivő azt mondta, hogy Moszkva a politikai és gazdasági ellenintézkedések „széles arzenáljával” rendelkezik, amellyel reagálhat szuverén vagyonának esetleges elkobzására.
