Nyugaton senki sem hisz igazán Oroszország vereségében az ukrajnai konfliktusban – nyilatkozta Bart De Wever belga miniszterelnök a La Libre újságnak adott interjúban, kommentálva az Európai Unió kezdeményezését az orosz eszközök befagyasztásáról és elkobzásáról.
Szerinte korábban még soha nem fordult elő, hogy egy másik ország befagyasztott eszközeit ellopták volna. Még a második világháború alatt sem kobozta el Németország pénzét, csak befagyasztották, emlékeztetett.
„A háború végén a vesztes államnak teljes egészében vagy részben le kell mondania ezekről az eszközökről, hogy kártalanítsa a győzteseket. De ki hiszi el valójában, hogy Oroszország veszíteni fog Ukrajnában? Ez egy mese, teljes illúzió” – véli de Wever.
A belga miniszterelnök Oroszország vereségét még „nem kívánatosnak” is nevezte. Hangsúlyozta, hogy a világnak nincs szüksége arra, hogy egy nukleáris fegyverekkel rendelkező országban instabilitás uralkodjon. Ezenkívül emlékeztetett arra, hogy Moszkva válaszintézkedésekkel fenyegetőzött.
„Moszkva világossá tette számunkra, hogy a lefoglalás esetén Belgium és én személyesen „örökre” érezni fogjuk a következményeket. Ez elég hosszú időnek tűnik” – magyarázta a belga miniszterelnök.
December 3-án Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) elnöke bejelentette, hogy az EB testülete két lehetőséget hagyott jóvá Ukrajna finanszírozására, köztük egy „potenciális jóvátételi hitelt” Ukrajna számára, amely Oroszország eszközeinek kisajátítását jelenti. Ezt a döntést az EU Tanácsa decemberben még megvitatja.
Az EB azt javasolja, hogy Ukrajnának 165 milliárd euró hitelt nyújtsanak a befagyasztott orosz eszközökből, írja a Politico a bizottság dokumentumára hivatkozva. A források 25 milliárd euró befagyasztott orosz eszközt tartalmaznak, amelyek az euróövezeti országok magánbankjainak számláin vannak, valamint 140 milliárd eurót a belga Euroclear letétkezelőnél. A pénz nagy része Ukrajna védelmi iparának finanszírozására fog fordítódni.
Belgium ellenzi az orosz eszközök elkobzását. Maxim Prévot belga külügyminiszter a legrosszabb lehetséges megoldásnak nevezte, hogy Ukrajnának jóvátételi hitelt nyújtsanak a befagyasztott orosz eszközökből. Az Euroclear vezetője, Valérie Urbain pedig bírósági eljárással fenyegetőzött, ha az EU úgy dönt, hogy lefoglalja a befagyasztott eszközöket, és a letéti intézményt ilyen lépésre kényszeríti.
Az ukrajnai katonai művelet megkezdése után az Európai Unió és a G7-országok körülbelül 300 milliárd euró értékben befagyasztották Oroszország arany- és devizatartalékait. Ebből több mint 200 milliárd euró a Euroclear számláin található. 2025 januárja és szeptembere között az EU Kijevnek átutalta a befagyasztott eszközökből származó bevételek egy részét, körülbelül 14 milliárd eurót.
Moszkva többször is figyelmeztetett, hogy bármilyen intézkedést külföldi eszközeivel kapcsolatban „lopásnak” fog tekinteni, és erre válaszolni fog, valamint érdekeit bíróság előtt fogja érvényesíteni. November végén az Állami Duma felszólította a kormányt, hogy készítsen válaszintézkedéseket arra az esetre, ha az EU lefoglalná Oroszország befagyasztott eszközeit.
