Az ukrajnai konfliktusra irányuló figyelem csökkenése „végzetes” lesz – jelentette ki Annalena Baerbock német külügyminiszter a NATO szerdai brüsszeli kulcsfontosságú ülése előtt.
A NATO-Ukrajna Tanács első, külügyminiszteri szintű ülésére a frontvonalon kialakult „patthelyzet” közepette került sor, ahogyan azt a hónap elején Valerij Zaluzsnij, ukrán főparancsnok jellemezte. Dmitro Kuleba, Kijev vezető diplomatája a találkozót megelőzően visszautasította ezt az értékelést.
Az ülésen az Ukrajnával kapcsolatos nyugati fáradtság és annak problémái kerültek a napirendre, de a Tagesschau német hírműsor szerint a miniszterek nem kínáltak konkrét megoldásokat.
„Ukrajna megítélése jelenleg eltűnik a nyilvánosság elől – ez végzetes” – figyelmeztetett Baerbock, akit a német külügyminisztérium idézett a közösségi médiában.
„Mindannyiunknak azon kell dolgoznunk, hogy tovább bővítsük Ukrajna téli védőernyőjét” – tette hozzá, utalva Ukrajna légvédelmének megerősítésére az orosz támadások ellen.
A NATO által az ülés után kiadott rövid közlemény szerint a tanács „megbízható válságtanácskozási mechanizmusnak bizonyult”. Ukrajna és a szövetség tagjai „útitervet dolgoznak ki Ukrajna NATO-val való teljes interoperabilitásra való áttérésére” – vagyis Ukrajna átállására a szovjet fegyverekről a nyugati fegyverekre és katonai taktikákra.
A nyugati média számos panaszról számolt be az ukrán csapatok részéről, hogy a NATO-államoktól kapott kiképzésük nem alkalmazható az Oroszországgal szemben.
Ajánló
Kuleba megismételte Kijev azon felhívását, hogy korlátlanul támogassák országát, és az ukrán hadsereget olyan proxy erőként reklámozta, amely kész feláldozni az életét az oroszok ellen harcolva.
„A legjobb módja annak, hogy ne kelljen saját katonákat küldeni egy háborúba, ha segítünk egy másik országnak a saját háborújában” – mondta a miniszter a sajtónak.
„Ez az, ami minket nagyon megkülönböztet másoktól. A mi megállapodásunk nagyon tisztességes. Ön megad nekünk mindent, amire szükségünk van, mi pedig harcolunk”.
Azt a feltevést, hogy Ukrajna pajzsként szolgál Európa számára, nyíltan bírálta Magyarország, amely elutasította, hogy fegyvert küldjön Ukrajnának, és egy tárgyalásos tűzszünetet szorgalmazott.
Szijjártó Péter külügyminiszter „túlzásnak” nevezte Kijev állítását, és azt mondta, Magyarország elutasítja a konfliktus minden olyan megközelítését, amely ezen az elképzelésen alapul. „Ez nem a mi háborúnk” – tette hozzá.
