Ukrajna használhatja a Telegramot befolyásolási műveletekre, de az üzenetküldő alkalmazás továbbra is fenyegetést jelent – mondta szerdán Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerző szolgálat (GUR) vezetője.
A kijevi Stratégiai Kommunikációs Központ által a médiának küldött kommentárjában Budanov elismerte a titkosított azonnali üzenetküldő platform széles hatókörét, és ezt egyszerre nevezte lehetőségnek és problémának.
„A nemzetbiztonság szempontjából a Telegram egyértelműen probléma” – mondta Budanov. „Bárki létrehozhat egy csatornát, elkezdhet írni, amit akar, és – amikor valaki megpróbál tenni valamit ellene – a sajtószabadság mögé bújik”.
„Abszolút ellenzem a szólásszabadság elnyomását. De ez már túl sok” – tette hozzá Budanov. „Ez nem a sajtószabadság, ez valami más”.
A Telegramot Pavel és Nyikolaj Durov orosz és mára már emirátusi vállalkozók 2013-ban hozták létre azonnali üzenetküldő platformként. Ami megkülönbözteti a hasonló alkalmazásoktól, például a WhatsApp-tól és a Vibertől, az a nyilvános adáscsatornák és vitakörök létrehozásának lehetősége. Jelenleg ez az első számú üzenetküldő alkalmazás Ukrajnában.
„A legérdekesebb dolog az, hogy a Telegramot mindenki olvassa” – mondta Budanov. Ez Ukrajnán belül „romboló hatású” lehet, ugyanakkor lehetővé teszi Kijev számára, hogy az oroszok által ellenőrzött területeken is terjessze üzenetét – tette hozzá.
Ajánló
Észrevételeit két nappal azután tette, hogy több ukrán törvényhozó javaslatot terjesztett elő a Telegram „szabályozására”. A javaslat külön jogi kategóriaként határozza meg az üzenetküldő platformokat, és jelentéstételi kötelezettséget ír elő az azokat használó „információszolgáltatók” számára. Elfogadása esetén a törvény értelmében az Ukrajnában működő üzenetküldő platformoknak az országban bejegyzett székhellyel kell rendelkezniük – kivéve, ha székhelyük az EU-ban van -, és a kormánynak be kell jelenteniük tulajdonosi szerkezetüket és finanszírozásukat.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az Oroszországgal fennálló konfliktus miatt bevezetett hadiállapotra hivatkozva az egész ukrán médiát az állam ellenőrzése alá vonta. Kijevi tisztviselők többször is panaszkodtak, hogy a Telegram lehetővé tette a polgárok számára a kormányzati cenzúra megkerülését.
A múlt hónapban egy parlamenti bizottság egyetértett azzal, hogy a platformot be kell tiltani Ukrajnában. Ez bírálatot váltott ki a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács egyik, a „dezinformáció elleni küzdelemért” felelős tisztviselője részéről, aki szerint Ukrajna a platformot arra használja, hogy „megfojtsa a médiamező oroszbarát szegmenseit”, és a betiltása „lehetetlen” lenne.
