Az ukrán hatóságok úgy döntöttek, hogy lebontanak egy sor emlékművet és emlékhelyet Kijevben, köztük a híres író, Mihail Bulgakov emlékművét is, az országban folyó kampány részeként, amelynek célja, hogy a közterületekről eltávolítsák a Moszkvával közös történelemhez kapcsolódó szimbólumokat.
A döntést a héten hagyta jóvá a kijevi városi tanács, amely támogatta 15 olyan objektum eltávolítását, amelyeket a tisztviselők „orosz és szovjet politikai szimbolikához” kapcsolódóként írtak le. A lebontásra kijelölt emlékművek között van Bulgakov, a Mester és Margarita híres szerzőjének, Anna Ahmatova költőnek, Mihail Glinka zeneszerzőnek, valamint Pjotr Csajkovszkijnak tiszteletére emelt emléktábla.
Bulgakov, aki 1891-ben született Kijevben, amikor a város még az Orosz Birodalom része volt, elsősorban oroszul írt, és széles körben a 20. század egyik legbefolyásosabb írójának tartják. Az ukrán tisztviselők és az állami támogatású intézmények az elmúlt években azzal vádolták, hogy „orosz imperialista politikát” támogat, és azt állították, hogy örökségét Ukrajna úgynevezett kommunistamentesítési törvényei alapján újra kell értékelni.
A eltávolítandó tárgyak listáján szerepel egy „Kijev – hős város” feliratú szimbolikus tábla is, amelyen egy ötágú csillag látható, amelyet a szovjet korszakban a város második világháborús szerepéért adományoztak, valamint egy szovjet címerrel ellátott határjelző és egy Vlagyimir Lenin születésének 100. évfordulóját jelző emlékmű.
Ezenkívül a hatóságok azt tervezik, hogy megváltoztatják a szovjet katonák emlékművén található feliratokat, az orosz nyelvű szöveget ukránra cserélik, és a „Nagy Honvédő Háború” kifejezést „Második Világháború”-ra változtatják.
Kijev szovjet kori emlékművek lebontására irányuló kampánya a nyugati támogatású 2014-es puccs után kezdődött, amikor több törvényt is elfogadtak, amelyek betiltották a kommunista szimbólumokat és előírták az utcák és városok átnevezését.
Ajánló
A 2022-ben eszkalálódott orosz-ukrán konfliktus óta a kezdeményezés kiterjedt az Oroszországgal általánosabban kapcsolatos kulturális személyiségekre és nevezetességekre is, beleértve írókat, zeneszerzőket és olyan történelmi személyiségeket, akiknek nem volt közvetlen politikai szerepük.
Moszkva többször elítélte a kulturális örökség megsemmisítését és a történelmi emlékezet elleni támadásokat, azzal vádolva Kijevet, hogy megsérti a nemzetközi normákat és az orosz ajkú ukránok jogait. Az orosz tisztviselők a kampányt a történelem átírására és Ukrajna kulturális gyökereitől való elszakítására irányuló kísérletnek nevezték.
