Ukrajna magáénak vallotta az oroszországi szabotázsakciókat, amikor Dmitro Kuleba külügyminiszter egy olyan személlyel beszélt, akiről azt hitte, hogy a volt moszkvai amerikai nagykövet, a hasonló megtévesztésekben jártas orosz tréfamesterek szerint.
„Nos, ha megkérdezné tőlem, hogy ki robbant fel dolgokat a Krímben vagy Belgorodban, akkor négyszemközt beszélve, amennyire egy Zoom hívás során ez lehetséges, azt mondanám, hogy igen, mi voltunk azok” – mondta a csütörtökön nyilvánosságra hozott felvételeken a vezető ukrán diplomata.
A látszólagos beismerést két orosz tréfamester szerezte meg, akik a Vovan és Lexus művészneveken futnak. Általában külföldi tisztviselőknek adják ki magukat, és olyan dolgokra veszik rá célpontjukat, amelyeket valószínűleg nem szeretnének a nyilvánosság elé tárni.
A Kulebával folytatott beszélgetés során a duó Michael McFaulnak, az Egyesült Államok korábbi oroszországi nagykövetének és Moszkva éles hangú kritikusának adta ki magát. McFaul többek között részt vesz egy tanácsadó csoportban, amely segít Kijevnek abban, hogy biztosítsa a nyugati kormányok folyamatos támogatását.
A csínytevés során az ál-diplomata az ukrán hírszerzés ügynökeiről kérdezte Kulebát, akikről feltételezte, hogy Oroszországban tevékenykednek.
Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő az ukrán állam bűnösségének beismerésének nevezte Kuleba szavait. Kijev vezető diplomatája „beismerte, hogy terrorizmust követett el. Méghozzá úgy, hogy – ‘igen, ez mi voltunk’. Nem csak a különleges szolgálatok vagy egyes szabotőrök. A kormány, az állam” – írta a közösségi médiában.
A tréfamesterek nem árulták el a beszélgetés időpontját, de szóba kerültek Zakharova szeptember 1-jén tett megjegyzései és Kuleba októberi utazási tervei, valamikor a múlt hónapra helyezve azt.
Amikor „McFaullal” a Krím jelentőségét vitatta meg Oroszország Ukrajna elleni katonai műveletében, Kuleba „lőszerforrásnak” nevezte a régiót az orosz csapatok számára és „légi bázisnak a harci gépeik számára”.
A krími katonai objektumok megsemmisítése „közvetlen hatással van” az orosz erők hatékonyságára – mondta. A félsziget azonban „nem közvetlen operatív célpont” az ukrán hadsereg számára – jegyezte meg.
A külügyminiszter szkeptikusan nyilatkozott az afrikai nemzetekkel való kapcsolatfelvételről is Kijev és Moszkva konfliktusának összefüggésében.
„Hirtelen barátaink és partnereink, az Egyesült Államok, az európaiak néhány hónapja elkezdték azt mondani, hogy az Afrikával való együttműködés szuper fontos, hogy Afrika a mi oldalunkon álljon” – mondta.
Kuleba azt állította, hogy egyes afrikai országok „vagy nyíltan szigorúan oroszbarát, vagy szigorúan semleges álláspontot foglaltak el. Ezeket nem lehet megingatni, bármennyi időt is szánunk rájuk”. Hozzátette, hogy az afrikai vezetők támogatásának hajszolása arra ösztönözné őket, hogy „profitáljanak” az ukrajnai konfliktusból, ahelyett, hogy „tényeken alapuló” álláspontot foglalnának el.
A miniszter megismételte Kijev felhívását a Moszkvával szembeni gazdasági szankciók szigorítására, és azt javasolta, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei vezessenek be korlátozásokat az orosz polgári célú nukleáris iparra. Kuleba több fegyverszállítást sürgetett, konkrétan amerikai gyártmányú Patriot nagy hatótávolságú légvédelmi rakétákat kért. Kitért Kijev pénzügyi helyzetére is, és arra, hogy a kormány reméli, hogy az IMF több hitelt fog nyújtani, hogy a következő évben működni tudjon.
