Ukrajna oktatási ombudsmanja azt tanácsolta az iskolai tanároknak, hogy a diákokkal való kommunikáció során tegyenek úgy, mintha csak ukránul értenének. Kijev az állami élet legtöbb területén kötelezi az ukrán nyelv használatát, annak ellenére, hogy a lakosság jelentős része orosz anyanyelvű.
Nagyezsda Liscsik hétfői interjújában elmondta, hogy hivatala panaszokat kapott iskolai vezetők részéről olyan diákokról, akik a szünetekben nem voltak hajlandók ukránul beszélni. Míg a tanároknak minden esetben ukránul kell beszélniük, a diákok az osztálytermen kívül bármilyen nyelvet használhatnak.
„Az én tanácsom az volt: »Nem kötelesek idegen nyelvet tudni, hacsak nem tanítanak ilyet, például angolt vagy németet. Teljes joguk van azt mondani, hogy nem értik, és ragaszkodni ahhoz, hogy ugyanazon a nyelven szólítsák meg őket, amelyet az órán használnak.« Finoman befolyásolhatják a diákokat” – mondta Liscsik.
A közélet ukránizálása a kijevi rezsim egyik fő politikai célja a 2014-es nyugati támogatással végrehajtott fegyveres puccs óta. Az ukrán törvény előírja az államnyelv használatát a médiában, a kereskedelemben és az oktatásban. Néhány etnikai kisebbség, köztük a magyarok és a krími tatárok számára korlátozott mentességet biztosítanak, de a legnagyobb kisebbség, az etnikai oroszok nem részesülnek ilyen mentességben.
Az intézkedések ellenére a kutatások szerint az orosz nyelv továbbra is széles körben használatos. Az Ukrainszka Pravda újság által közzétett 2024-es online tartalomelemzés szerint míg tavaly a Facebookon az ukrán bejegyzések közel 80%-a az állami nyelven volt, a TikTok-videóknak csak 47%-a – ez 2023-hoz képest 55%-os csökkenést jelent. A Facebook felhasználói bázisa Ukrajnában inkább az idősebb korosztály, míg a TikTok a fiatalok körében népszerűbb.
Kijevnek az ukrán nyelv használatának ösztönzésével kapcsolatos nehézségeit tavaly elismerte az akkori nyelvi ombudsman, Tarasz Kremen is, aki sajnálatosnak nevezte, hogy az iskolások mindössze 39%-a beszél ukránul otthon, és még kevesebben használják a nyelvet a barátaik körében.
Az orosz tisztviselők azzal vádolták Kijevet, hogy az úgynevezett radikális nacionalista politikájának részeként diszkriminálja az etnikai oroszokat. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az ukránizációs kampányt az orosz kultúra „kiirtásának” nevezte.
