A belarusz főügyészség nem hajlandó kiadni Kirgíziának Kurmanbek Bakijev ex-elnököt. Ezt a RIA Novosztyi hírügynökséggel Pjotrt Kiszeljov, a főhatóság szóvivője közölte. A döntés okait nem magyarázta. Bakijev elmenekült Kirgíziából és nyilatkozatot tett az elnöki felhatalmazásáról való lemondásról azt követően, hogy az ellenzék április 7-én kezébe vette a hatalmat. Az ex-elnök a belorusz hatóságok védelme alatt van. Az ideiglenes kirgiz kormány megfosztotta mentelmi jogától és eljárást indított ellene a tüntetők lövetése, a hatalommal való visszaélés és pénzügyi bűntettek vádjával. Ezalatt továbbra is feszült a helyzet Kirgíziában. A legutóbbi adatok szerint az etnikai összecsapásokban 180-en haltak meg. Kétezer feletti a súlyos sebesültek száma. Ezek hivatalos adatok. A nem hivatalos jelentésekben még több áldozatról van szó.
A zavargások övezetében a kirgiz hatóságok kihirdették a rendkívüli állapotot és bevezették a kijárási tilalmat. Os és Dzsalal-Abad városokba a helyzet stabilizálása érdekében pótlólagos karhatalmi egységeket, valamint az erőstruktúrák veteránjaiból és önkéntesekből álló osztagokat vezényeltek ki. A katonák és a rendőrök engedélyt kaptak a fegyverek alkalmazására, amennyiben életüket és a békés lakosok biztonságát veszély fenyegeti.
Az erőszakot elítélte az ENSZ Biztonsági Tanácsa. A zárt ajtók mögött tartott rendkívüli ülésen a diplomaták a vérontás mielőbbi beszüntetésére, illetve a humanitárius szállítmányokhoz szükséges folyosó kialakítására hívtak fel. A kirgíziai helyzet aggasztja a szomszédos országokat is. Az Örményországot, Belaruszt, Kazahsztánt, Oroszországot, Tádzsikisztánt, Üzbegisztánt és Kirgíziát tömörítő Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete /ODKB/ nemzetbiztonsági tanácsainak titkárai intézkedési tervet dolgoztak ki a helyzet stabilizálására. Dmitrij Medvegyev államfő, aki a Kremlben fogadta Nyikolaj Bordjuzsát, az ODKB főtitkárát és Nyikolaj Patrusevet, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács titkárát, megengedhetetlennek nevezte a kirgíziai helyzetet.
Valóban tűrhetetlen ez a helyzet. Emberek pusztultak el, továbbra is vér folyik. Tömeges etnikai zavargások vannak, ami különösképpen veszélyes a közép-ázsiai térségre. Ezért törvényes, de kemény intézkedések kellenek az ilyenfajta cselekmények megelőzésére. Ennek kapcsán Dmitrij Medvegyev nem zárta ki az ODKB államfői ülésének sürgős összehívását. Ezt megelőzően Roza Otunbajeva, aki az átmeneti időszakban Kirgízia elnöke beismerte, hogy országa önállóan nem képes úrrá lenni a helyzeten és katonai segítséget kért az Oroszországi Föderációtól.
Oroszország a Kirgíziában állomásozó katonai erőihez erősítést küldött. Feladatuk, hogy szavatolják az orosz katonatisztek családjainak biztonságát, fokozzák a Kantban levő orosz katonai bázis objektumainak védelmét. A béketeremtő misszió kérdéséről véglegesen az ODKB államfőinek szintjén döntenek.
Ezalatt a menekültáradat elől mától lezárta határát Kirgíziával és beszüntette a pogromok elől menekülő etnikai üzbégek fogadását. „ Nincs helyünk, nem tudjuk őket elhelyezni” – jelentette ki Abdullah Aripov, Üzbegisztán kormányának alelnöke. Az üzbegisztáni hatóságok már 45 ezer menekültet regisztráltak. Ezek csak felnőttek, a gyerekekről pontos adatok nincsenek. Ugyanakkor az üzbég rendkívüli helyzetek minisztériuma szerint a szomszédos országból legalább 75 ezer menekült érkezett. A helyi egészségügyi minisztérium több mint 700 sebesült menekültet tart nyilván.