Orosz Hírek
  • Összes hír
  • Orosz-Ukrán
  • Iráni háború
  • Politika
  • Gazdaság
2026 ápr. 10. péntek
Értesítő
  • Irán
  • ukrán válság
  • Vlagyimir Putyin
  • Magyarország
  • szankciók
  • Európai Unió
  • Donald Trump
  • Orbán Viktor
Orosz HírekOrosz Hírek
BetűméretAa
  • Címlap
  • Összes hír
  • Orosz-ukrán – percről-percre
  • Mentéseim
  • Érdeklődés
  • Hírfolyamom
  • Olvasási előzményeim
  • Donbassz
  • Gazdaság
  • Politika
  • Ukrajna
  • Szíria
Search
  • Címlap
  • Személyes
    • Hírfolyamom
    • Mentett cikkek
    • Témáim
    • Előzmények
  • Kategóriák
    • Ukrajna
    • Donbassz
    • Gazdaság
    • BRICS
    • Politika
    • Világ
    • Sport
Kövess minket
  • oroszhirek@yandex.ru
  • Cookie Tájékoztató
© 2026 Orosz Hírek. All Rights Reserved.
Vélemény

Az orosz stratégiai autonómia elve – 1. rész

Utolsó módosítás 2024-06-16 12:02 12:02
Megosztás
Megosztás

Oroszország a nyugati szankciók következtében 2022 után folyamatosan, gyorsított ütemben veszítette el energiaipari felvevőpiacát, amely a fő exporttermékeit tömöríti. A gazdasági- és civilizációs hagyományok okán előnyben részesített Nyugat addig – nagyon okosan – legnagyobb felvásárlója volt az olcsó és megbízható módon érkező orosz energiának. 

A nyugati blokk gazdasági váltása – amelynek következményeit mindenki érezheti, hiszen legfőképp ezért csökkennek a reálbérek Európa szerte – arra késztette Moszkvát, hogy történelmi gyorsasággal keressen új piacokat és építsen ki új infrastruktúrát.

Összehangolt politikai- és gazdasági irányváltás

Putyin már a 2008-as grúz-orosz háború után megkezdte egy új politikai- és gazdasági mechanizmus kiépítését a nem nyugati, azonban vezető befolyással bíró országok irányába. Ennek eredménye volt a BRICS 2009-es megalapítása Kína, Oroszország, Brazília és India által. Ezen országok 2009-ben még jóval kisebb szeletét birtokolták a világgazdaságnak és a mai állapotokhoz képes jelentékenyen kevesebb befolyással bírtak politikai kérdésekben is. 

A folyamat azonban beindult, amely a 2014-es CIA által szervezett ukrán puccs, a Majdan után gyorsító impulzust kapott. Az 1990-es évek orosz gazdasági szétesése, az anarchikus állapotok utáni időszakot Putyin tette azzá, ami: ő indította el Oroszországot egy stabil gazdasági és kulturális (!) megújulás felé vezető úton! 

2014-ben azonban az orosz gazdaság még messze nem volt olyan állapotban, hogy a Nyugat kihívására erővel feleljen, így nem bonyolódott bele egy széles körű konfliktusba, mivel az kimerítette volna erejét és – nyugati intervenció esetén – akár létét veszélyeztette volna. A Krím visszatérése Oroszországhoz mindazonáltal egy bravúros művelet volt, amely az ukrán felet meghátrálásra kényszerítette, már csak azért is, mert a Krím katonai elfoglalása az ukrán hadsereg részéről a lehetetlen kategóriáját jelentette volna.

Kína és Oroszország

A nyugati kultúrában (és a nemzetközi sajtót olvasva csak ott) igencsak elterjedt álláspont, hogy Oroszország Kína egyfajta félgyarmati státuszába süllyedt, de legalábbis igencsak alárendelt kiskutya szerepét játszó kategóriaként jelenik meg a két fél közötti együttműködés során. Ez sajnos a tipikus vadkapitalista szemléletből ered, amely alapján mindig van egy győztes és mindig van egy vesztes. A Wall Street gondolatmenete, azonban nem érvényes olyan közegben, amely elhagyja a nyugati gondolkodás paradigmikus szemléletmódját és véglegesen kilép onnan.

Ajánló

Kuba elnöke megköszönte Oroszországnak az olajszállítást
Vlagyimir Putyin tűzszünetet hirdetett az ortodox húsvétra
Trump szerint Putyin nem fél a NATO-tól, amit ismét papírtigrisnek nevezett
Putyin: készek vagyunk mindent megtenni a közel-keleti helyzet normalizálásáért

A 2000-es évek elején már nyilvánvalóvá vált, hogy Kína vezető globális hatalommá kíván válni, amelyhez elsősorban gazdasági erejének hihetetlen ütemben történő építését használja fel. Az összeszerelő üzemként induló milliárdos népességű ország mára már az innováció zászlóshajója lett, de minimum partiban van a Nyugat komplett technológiai potenciáljával. 

A 2009-es BRICS megalakulás után Moszkva és Peking – egyelőre nem túl nagy ütemben – de tapogatózni kezdett egymás irányába nagyrészt gazdasági, kisebb részt politikai együttműködések terén. Oroszország nem sietett, hiszen gyümölcsöző és racionális kapcsolata volt Európával, amely jó fizetőként, stabil partnerként vásárolta fel az olcsó orosz nyersanyagokat. 

Az ukrán puccs után azonban a kínai-orosz együttműködés megélénkült. Ennek több mozgatórugója volt, amely több igencsak erőteljes geopolitikai kényszert lovagolt meg:

Ajánló

Putyin közölte Örményországgal, hogy nem lehet tagja a vámuniónak és az EU-nak egyszerre
Vlagyimir Putyin az örmény miniszterelnökkel tárgyal Moszkvában
Lezuhant egy orosz An-26-os katonai szállítórepülőgép a Krím-félszigeten
Telefonon tárgyalt az energiabiztonságról az orosz és a szerb elnök
  1. A Nyugat egyre erőteljesebb ellenséges retorikája Moszkva felé arra kényszerítette Putyint, hogy B terv után nézzen és ezen felül diverzifikálja az orosz gazdaságot.
  2. Az orosz gazdaság nyugati kitettsége a 2010-es évek közepéig igen magas volt és egy erőteljesebb szankciós csomag, vagy egy közvetlen intervenció esetén akár gyors összeomlást is elszenvedhet, amely után akár a 1917-es állapotok is létrejöhetnek Oroszországban.
  3. Kína – bár mindent megtett ezügyben – nagyon nehezen volt képes találni energiahordozókat kirobbanó gazdasági növekedésének táplálására.
  4. A Kína által vásárolt olaj jelentős része olyan öböl-menti államoktól érkezett, amelyek egyértelműen Washington politikai befolyása alá tartoztak (ez ma már kevésbé igaz), így egy kiéleződő gazdasági konfliktus esetén a szállítások akár meg is szűnhetnek.

A fentebbi okok miatt a 2010-es évek második felében kezdték építeni a Szibéria Ereje távolsági gázcsővezetéket, amelyet immáron a Szibéria Ereje 2 követ. Mára Kína vált az orosz energia legnagyobb felvásárlójává, amely tökéletesen bebizonyítja, hogy mennyire vált fontossá ez a partneri kapcsolat a felek számára.

Peking és Moszkva: win-win

„Mindenki úgy álljon fel az asztaltól, hogy jól lakott” – tartja a közismert római mondás. Nagyon úgy néz ki, hogy ezt a tételt ez a két globális játékos tökéletesre fejlesztette. A főbb pontokat kiemelve le is írom mire alapozom ezt:

  1. Oroszország stabil, megbízható és politikailag is azonos gondolkodású partnert nyert meg magának a teljesen instabillá vált Európai országok helyett.
  2. Oroszország exportja stabilabb azon oknál fogja is, hogy nincsenek tranzitországok, így nincs zsarolási potenciál sem (lásd Ukrajna).
  3. Kína úgy jut olcsó és megbízhatóan küldött energiahordozókhoz, hogy nem kerülhet politikai és gazdasági zsarolás elszenvedőjeként sarokba szorított helyzetbe.
  4. Az olcsó orosz energia Kínába irányításának egyenes következménye, hogy Európába drága energia megy, amely tovább növeli a kínai ipar előnyét az európai versenytársakhoz képest.

„Az orosz stratégiai autonómia elve” cikksorozat második részében India és a Globális Dél irányába megváltozott orosz stratégiát fogom elemezni.

Forrás: Tamás a Krímből

Címke:BRICSKínaKrím félszigetVlagyimir Putyin
Bejegyzés megosztása
Facebook VKontakte Telegram Email Link másolása Nyomtatás
Előző cikk Felszámolták a rosztovi túszejtőket és kiszabadították a túszokat
Következő cikk Szaúd-Arábia: Oroszország nélkül nem lesz érdemi béke Ukrajnában
Nincs hozzászólás

Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Friss

Reuters: az ukrán gazdákat rendkívül súlyosan érinti az iráni háború
2026-04-10 21:23
Észtország közölte, hogy nem merik feltartóztatni az orosz teherhajókat
2026-04-10 20:45
Fico: Szlovákia ragaszkodik a Druzsba olajvezeték újraindításához
2026-04-10 19:15
Trump Orbán Viktor újraválasztására buzdítja a magyar szavazókat
2026-04-10 18:29
Kreml: Oroszország nem fegyverszünetet akar Ukrajnával, hanem tartós békét
2026-04-10 20:45
Mutass még
212KKövetőLike
XKövetés
YoutubeFeliratkozás
TiktokKövetés
VkontakteKövetés
TelegramKövetés
RSS FeedKövetés
Heti TOP10

Oroszországban közölték, hogy miért nem rabolják el Zelenszkijt

Az iráni elnök felszólította a világot, hogy válasszon

Medvegyev: Macron Trump gúnyolódása után elkezdett értelmes dolgokat mondani

Izrael megsértette a tűzszünetet – Irán lezárta a Hormuzi-szorost

Irán reagált Trump újabb fenyegetésére: megnyitjuk a pokol kapuit az USA és Izrael előtt

El Pais: légkondi, repülőgép és üzemanyag korlátozást vezet be az EU

Trump elismerte, hogy felfegyverezték az iráni kormányellenes tüntetőket

A Pentagon közölte az Irán elleni háborúban megsérült amerikai katonák számát

Egy amerikai képviselő közölte: földönkívüli űrhajók látogattak el a bolygónkra

Kijev: nincs közünk a szerbiai gázvezeték elleni támadáshoz,az oroszok voltak

Ez is érdekelhet
Politika

Putyin: remélem, hogy a NOB abbahagyja a trükköket és nem használják politikára a sportot

Politika

Vlagyimir Putyin kegyelmet adott 23 nőnek

Politika

Trump közölte, hogy elhalaszthatja a pekingi látogatását

Politika

Irán átengedi a kínai jüannal kereskedő hajókat a Hormuzi-szoroson

Politika

Trump: Putyin segít Iránnak, mert úgy véli mi segítünk Ukrajnának

  • Felkapott témák:
  • Politika
  • ukrán válság
  • Featured
  • Ukrajna
  • USA
  • Vlagyimir Putyin
  • Gazdaság
  • szankciók
  • Európai Unió
  • Zelenszkij
  • Donald Trump
  • NATO
  • Donbassz
  • Donbassz
  • ukrán provokáció
Orosz Hírek
Időjárás
7°C
Budapest
tiszta égbolt
8° _ 6°
61%
4 km/h
pén
8 °C
szo
14 °C
vas
16 °C
hét
18 °C
ked
12 °C
Időjárás
4°C
Moszkva
borús égbolt
4° _ 2°
82%
6 km/h
pén
4 °C
szo
6 °C
vas
10 °C
hét
12 °C
ked
11 °C
Elérhetőség
  • oroszhirek@yandex.ru
  • Cookie Tájékoztató

© Orosz Hírek 2026. All Rights Reserved.

Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk.