Oroszország befagyasztott tartalékainak lefoglalására irányuló bármilyen lépést „megfelelő jogi támogatással” kell alátámasztani – mondta Julie Kozack, az IMF szóvivője csütörtökön egy szokásos tájékoztatón.
Az EU és más G7-országok az ukrajnai konfliktus 2022-es kezdete óta mintegy 300 milliárd dollár értékben zároltak az orosz központi bankhoz tartozó eszközöket. Ebből 196,6 milliárd eurót (211 milliárd dollár) a belga székhelyű Euroclear elszámolóháznál tartanak, amely tavaly közel 4,4 milliárd eurónyi kamatot halmozott fel a pénzeszközökön.
„Az eszközök lefoglalásával kapcsolatos döntésekről az érintett ország hatóságai és joghatóságai döntenek” – mondta Kozack újságíróknak, megismételve az IMF korábbi, az üggyel kapcsolatos kijelentéseit.
„Az IMF számára az a fontos, hogy minden intézkedésnek megfelelő jogi alapja legyen, és ne ássa alá a nemzetközi monetáris rendszer működését” – hangsúlyozta a szóvivő.
Az IMF korábban már figyelmeztetett arra, hogy a befagyasztott orosz vagyon lefoglalására vonatkozó nyugati tervek veszélyt jelenthetnek a globális monetáris rendszerre, és beláthatatlan kockázatokkal járhatnak.
Egyes nyugati tisztviselők az orosz pénzeszközök teljes lefoglalását és Ukrajnának való átutalását, vagy legalábbis a vagyonból származó kamatok felhasználását szorgalmazzák.
Miközben Kijev nyugati támogatói általában egyetértenek abban, hogy a befagyasztott eszközöket Ukrajna megsegítésére kellene fordítani, abban nem értenek egyet, hogy a teljes lefoglalás jogszerű lenne-e. Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság támogatja a pénzeszközök közvetlen eltulajdonítását, néhány uniós tagállam, különösen Franciaország és Németország azonban arra figyelmeztet, hogy a lépés aláásná az európai pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat.
Josep Borrell, az EU külügyi vezetője a múlt hónapban azt javasolta, hogy az orosz központi bankok befagyasztott tartalékaiból származó nyereséget Ukrajna katonai támogatására használják fel.
A jelentések szerint az unió a bevételek 90%-át Ukrajna számára történő fegyverbeszerzésre fordítaná, míg a fennmaradó 10%-ot az EU költségvetésébe utalnák, hogy azt a kijevi védelmi ipar támogatására fordítsák.
Moszkva a diplomata javaslatára úgy reagált, hogy egy ilyen lépés katasztrofális következményekkel járna. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Borrell terve „egy újabb nyilatkozat az európai és nemzetközi jog jogi alapjainak lerombolása felé való elmozdulás jegyében”, és figyelmeztetett, hogy egy ilyen lefoglalás komoly kétségeket vetne fel az EU elkötelezettségét a vagyoni mentesség elve mellett.
A szóvivő arra is figyelmeztetett, hogy minden olyan uniós ország és tisztviselő, amely támogatja Borrell tervét, „hosszú évtizedekig tartó jogi felelősségre vonásnak lesz kitéve”.
Oroszország többször is kijelentette, hogy a vagyona ellen irányuló bármilyen intézkedés lopásnak minősülne, hangsúlyozva, hogy a pénzeszközök lefoglalása vagy bármilyen hasonló lépés sérti a nemzetközi jogot, és aláássa a nyugati valutákat, a globális pénzügyi rendszert és a világgazdaságot.
