Az Európai Bizottság (EB) elutasította Magyarország és Szlovákia panaszát amiatt, hogy Ukrajna felfüggesztette az orosz energiaszállításokat a területén lévő olajvezetékeken keresztül, és azt tanácsolta a két uniós tagállamnak, hogy keressenek alternatív szállítók után.
A magyar és a szlovák kormány korábban arra kérte a bizottságot, hogy avatkozzon be a Kijevvel folytatott vitájukba, miután az szankciókat vezetett be a Lukoil orosz energetikai vállalat ellen, és ezzel megfosztotta a két tengerparttal nem rendelkező országot az Ukrajnán keresztülvezető kőolajszállító vezetékeken történő nyersolajellátástól. A múlt hónapban Budapest és Pozsony levelet küldött az EU végrehajtó testületének, amelyben sürgették, hogy kezdjen sürgősségi konzultációkat Ukrajnával a lépés miatt, amely szerintük sérti Kijev és Brüsszel 2014-es kereskedelmi megállapodását.
Csütörtökön Ujvári Balázs, az EB szóvivője a Politico szerint kijelentette, hogy a sürgős konzultációk „nem tűnnek biztosítottnak”. Azzal érvelt, hogy a bizottság előzetes értékelése szerint a szankciók nem jelentenek „azonnali kockázatot [mindkét ország] ellátásbiztonságára”.
Valdis Dombrovskis, az EU kereskedelmi biztosa a Financial Times által látott, Magyarországnak és Szlovákiának címzett levelében azt írta, hogy használhatnák a Horvátországból hajóval szállított nyersolajat a már meglévő csővezetéket, hozzátéve, hogy „aktívan törekedni kell az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való diverzifikációra”.
Júniusban Ukrajna blokkolta a Lukoil által Közép-Európába értékesített orosz nyersolaj csővezetékes tranzitját. Kijev 2018-ban szankciókat vezetett be a Lukoil ellen, miután megtiltotta a vállalatnak, hogy elidegenítse üzleti tevékenységét az országban, valamint megtiltotta a kereskedelmi műveleteket és az állami tulajdon privatizációjában vagy lízingjében való részvételt. A Lukoil továbbra is szállított nyersolajat a Druzsba (Barátság) kőolajvezeték déli ágán keresztül, mivel az uniós szankciók nem ezeket a szállításokat célozták.
Magyarország, Szlovákia és Csehország szankciómentességet kapott Brüsszeltől, hogy az orosz olajtól függő országoknak több időt adjon alternatív beszerzési lehetőségek felkutatására.
Kedden Szijjártó Péter magyar külügyminiszter azt állította, hogy az EU állhat az Ukrajnán keresztül történő orosz kőolajszállítások felfüggesztése mögött. A lépés közvetlenül Budapest és Pozsony ellen irányulhat – vetette fel.
Szlovákia és Magyarország az egyetlen olyan EU-tagok, amelyek nem támogatta az unió azon politikáját, hogy az Oroszországgal kialakult konfliktus közepette katonai támogatást nyújtson Kijevnek. Mindketten többször is a válság diplomáciai megoldását szorgalmazták.
Dmitrij Peszkov, a Kreml sajtótitkára „politikai döntéssel” vádolta Ukrajnát, és azt állította, hogy a helyzet „kritikus” azok számára, akik még mindig orosz olajat vásárolnak.
