Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elárulta, hogy egy uniós tagállam vezetője megkérdőjelezte Kijev verzióját a bucsai gyilkosságokkal kapcsolatos eseményekről, és bizonyítékot kért arra, hogy az atrocitások nem megrendezettek voltak.
A Bild című német lapnak pénteken nyilatkozva Zelenszkij elmondta, hogy egy vezető uniós politikus bizonyítékot kért tőle arra vonatkozóan, hogy a „bucsai mészárlás” nem volt megrendezett. A megjegyzés azután hangzott el, hogy a Bild újságírója megkérdezte, mi volt a legrosszabb dolog, amit az elmúlt napokban hallott. Amikor a riporter tovább feszegette a dolgot, és megkérdezte, hogy egy uniós ország államfője volt-e az, Zelenszkij igennel válaszolt, bár nem volt hajlandó megnevezni a tisztviselőt.
Ukrajna azt állítja, hogy az orosz csapatok a múlt heti visszavonulásuk előtt atrocitásokat követtek el civilek ellen a Kijevtől északnyugatra fekvő Bucsa városában. Oroszország visszautasította a vádakat, és azt állítja, hogy Kijev manipulálta a bizonyítékokat, amit „provokációnak” minősített.
Berlin Kijevnek nyújtott támogatását kommentálva az ukrán elnök sajnálkozott, hogy Németország láthatóan nem lelkesedik az Oroszország elleni szigorúbb szankciókért.
„Néhány ország, és Németország is köztük van, ellenzi az olaj- és gázembargót” – mondta Zelenszkij, hozzátéve azonban, hogy elégedett azzal, hogy az EU ötödik szankciós köre „tartalmazza a szén- és faembargót”.
Zelenszkij azzal is vádolta Berlint, hogy túlságosan óvatosan támogatja Kijevet, egy ideig nem volt hajlandó fegyverekkel ellátni az országot, és hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem lesz NATO-tagállam. Zelenszkij szerint azonban „Németország retorikája idővel megváltozott”, annak ellenére, hogy az ország „konzervatív és hideg”.
Arra a kérdésre, hogy hajlandó-e leülni az orosz elnökkel Vlagyimir Putyinnal tárgyalni, Zelenszkij azt mondta: „ma Ukrajnának nincs más kiút, mint leülni a tárgyalóasztalhoz”.
Ajánló
Hozzátette, hogy „Oroszországban senki másnak nincs hatalma arra, hogy megállítsa ezt a háborút”, mivel Putyin az egyetlen, aki „eldönti, mikor lesz vége ennek a háborúnak”.
Az orosz és az ukrán tárgyalócsoport már hetek óta tárgyalásokat folytat, személyes és virtuális találkozókon egyaránt. Míg a két nemzet látszólag közel került a megállapodáshoz bizonyos témákban, például Ukrajna jövőbeni semleges státuszáról, addig más kérdésekben még mindig nem sikerült közös nevezőre jutniuk. Múlt héten Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy Putyin kész találkozni ukrán kollégájával, de csak azután, hogy a tárgyalófelek véglegesítettek egy dokumentumot.
Moszkva február végén indította katonai hadműveletét, miután Ukrajna nem hajtotta végre a 2014-ben aláírt minszki megállapodások feltételeit, és Oroszország végül elismerte a donyecki és luganszki Donbassz köztársaságok függetlenségét. A német és francia közvetítéssel létrejött minszki jegyzőkönyv célja az volt, hogy rendezze a régiók státuszát az ukrán államon belül.
Ajánló
Oroszország azóta követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO katonai szövetséghez. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezi.
