Az EU azt tervezi, hogy a Moszkva elleni 14. szankciócsomagjában célba veszi az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítását – jelentette be hétfőn Tobias Billstrom svéd külügyminiszter.
Billstrom az uniós kollégáival folytatott megbeszélése előtt újságíróknak nyilatkozva elmondta, hogy a szankciók következő fordulója magában foglalhatja az orosz cseppfolyósított földgáz importjának tilalmát, valamint „az orosz árnyékflotta megfékezésére irányuló intézkedéseket”.
Oroszország gyakorlatilag az összes energiaszállítást Ázsia felé irányította át az ukrajnai konfliktushoz kapcsolódó nyugati korlátozások bevezetését követően. Emellett a jelentések szerint elkezdte a nyersolajexportját az elöregedő tartályhajókból álló „árnyékflottán” szállítani, amelyre a nemzetközi szankcióknak csak korlátozott hatalmuk van.
Bár Brüsszel megtiltotta az Oroszországból származó kőolaj és kőolajtermékek vásárlását, a csővezetékes gázt és az LNG-t nem érintik a korlátozások. Több ország, köztük Svédország, Finnország és a balti államok is azt szorgalmazzák, hogy az EU vezessen be teljes embargót az orosz LNG-re, bár Magyarország határozottan ellenzi ezt a lépést. A teljes tilalomhoz a blokk tagjai közötti egyhangúságra lenne szükség.
Néhány uniós állam még mindig nagymértékben támaszkodik az orosz cseppfolyósított földgázra, amely továbbra is beáramlik a kontinensre, főként spanyolországi, belgiumi és franciaországi kikötőkön keresztül. Az EU 2023-ban növelte az LNG-vásárlásokat Oroszországtól, annak ellenére, hogy 2027-re ígéretet tett az országból származó üzemanyag-behozatal fokozatos megszüntetésére – jelentette a Reuters a hónap elején az unió kereskedelmi statisztikáira hivatkozva.
Az EU Energiaszabályozói Együttműködési Ügynöksége (ACER) a múlt héten az Oroszországból származó LNG-behozatal drasztikus csökkentésének következményeire figyelmeztetett.
Az ACER arra utalt, hogy decemberben lejár az Oroszországból Ukrajnán keresztül Európába irányuló gázszállításokra vonatkozó ötéves tranzitszerződés. Kijev a múlt hónapban közölte, hogy nem tervezi a megállapodás meghosszabbítását. Ha az áramlás leáll, az EU potenciálisan a tavalyi teljes fogyasztás mintegy 4%-át veszítheti el.
A nyugati országok továbbra is szankciókat fognak bevezetni Oroszországgal szemben, annak ellenére, hogy a korlátozások nagyrészt visszafelé sültek el saját gazdaságaikban – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az LNG esetleges betiltását kommentálva.
„Itt senki sem hord rózsaszín szemüveget. Megértjük, hogy a szankciókkal kapcsolatos gyakorlatok folytatódni fognak” – mondta. „Nyilvánvaló, hogy fogcsikorgatva készek szembenézni a saját magukra gyakorolt negatív hatással” – tette hozzá Peszkov.
Brüsszel 2022 februárja, az ukrajnai konfliktus kezdete óta 13 szankciócsomagot vetett ki Oroszországra.
