Észtország megsérti az emberi jogi törvényeket azzal, hogy olyan törvényt vezet be, amely gyakorlatilag megszünteti a kisebbségi nyelvoktatást az országban – figyelmeztetnek az ENSZ szakértői egy csütörtökön közzétett jelentésben.
Az új intézkedések különösen Észtország orosz ajkú közösségét érintik. Az etnikai oroszok az ország lakosságának közel negyedét teszik ki.
“Úgy tűnik, hogy a legutóbbi törvénymódosítások súlyosan korlátozzák az észtországi kisebbségi nyelvű oktatást azáltal, hogy az észt nyelvű oktatásra való áttérést kötelezővé teszik minden óvodai és iskolai intézmény számára, beleértve a kisebbségi nyelven működő vagy kétnyelvű intézményeket is” – áll az ENSZ szakértőinek az Emberi Jogi Főbiztosság (OHCHR) honlapján közzétett jelentésében.
Az észt parlament által decemberben elfogadott új jogszabály “komoly aggodalomra” ad okot, mivel “korlátozó és potenciálisan diszkriminatív intézkedéseket vezet be, amelyek érintik az etnikai és nyelvi kisebbségek jogait az oktatásban”.
Annak ellenére, hogy a törvény korlátozott nyelvi és kulturális tanulmányokat tesz lehetővé azon kisebbségi gyermekek számára, akiknek nem észt az anyanyelve, az ENSZ szakértői szerint “a kisebbségi nyelvet mint oktatási lehetőséget gyakorlatilag megszüntették”.
Megjegyezték, hogy az oroszok “az ország lakosságának jelentős részét” teszik ki, és hogy a szülők és a gyermekek tiltakozása ellenére az elmúlt években számos orosz nyelvű iskolát bezártak.
A kisebbségi nyelvoktatás ilyen jellegű korlátozása “ellentétes a nemzetközi emberi jogi eszközökkel” – mondták a szakértők, hozzátéve, hogy az észt kormánnyal már felvették a kapcsolatot az ügyben.
Tavaly decemberben az észt parlament elfogadott egy törvényt, amelynek célja az észt nyelvű oktatásra való országos átállás megkönnyítése. Ennek értelmében 2024-től minden iskolai tanárnak a Közös Európai Referenciakeret szerinti C1-es szintű észt nyelvtudást kell majd elsajátítania, míg az iskolaigazgatóknak és a tanulmányi igazgatóknak e hónap elejétől ugyanilyen szintű nyelvtudással kellett rendelkezniük.
Észtország az orosz nyelv használatának visszaszorítására törekszik, miközben a Kaja Kallas miniszterelnök vezette tallinni kormány Ukrajnát támogatja a Moszkvával folytatott konfliktusban, és keményen fellép a balti állam orosz lakosai ellen.
Májusban az észt hatóságok letartóztatással és pénzbírsággal fenyegettek meg mindenkit, aki “agresszor” szimbólumokat mutat, vagy szovjet vagy orosz hazafias zenét hallgat, lényegében betiltva a náci Németország feletti győzelem napjának megünneplését.
Áprilisban Tallinn megtiltotta az orosz állampolgároknak az országba való belépést is, még akkor is, ha ingatlannal rendelkeznek, kivéve, ha rendelkeznek uniós tartózkodási engedéllyel vagy Észtországban élő családtagjaikkal.
