Az Egyesült Államok Nigerben állomásozó csapatainak „rendezett és felelősségteljes kivonást” tervezi – közölte pénteken a külügyminisztérium egyik tisztviselője. Niger katonai kormánya világossá tette, hogy az ott állomásozó 1000 amerikai katona jelenléte nemkívánatos.
Egy pénteki washingtoni találkozón Kurt Campbell amerikai külügyminiszter-helyettes és Ali Lamine Zeine nigeri miniszterelnök vállalta, hogy „megbeszéléseket kezdeményez Niameyben az amerikai csapatok Nigerből történő rendezett és felelősségteljes kivonásának tervezése érdekében” – mondta a tisztviselő több amerikai hírügynökségnek adott nyilatkozatában.
Egy amerikai küldöttség a következő napokban a nigeri fővárosba utazik, hogy megszervezze a kivonulást – tette hozzá a tisztviselő.
A tengerparttal nem rendelkező nyugat-afrikai országban állomásozó nagyjából 1000 amerikai katona többsége a 2016-ban, 100 millió dollárból épített 201-es nigeri légi bázison állomásozik. Az amerikai erők a bázist drónműveletek indítására használták az egész Száhel-övezetben, de a létesítmény azóta feladat nélkül van, hogy tavaly egy katonai csoport megbuktatta Mohamed Bazoum elnök nyugati támogatású kormányát.
Niger új kormánya elkezdte felülvizsgálni a Franciaországgal és az Egyesült Államokkal kötött katonai megállapodásokat, amelyek 2013 óta dzsihadistaellenes műveleteket hajtottak végre a Száhel-övezetben. Ezeket a műveleteket az egész térségben hatástalannak ítélték, és Franciaországot – Niger korábbi gyarmatosítóját – arra utasították tavaly, hogy év végéig vonja ki csapatait.
Az USA a puccsra reagálva felfüggesztette a Nigernek nyújtott fejlesztési segélyeket, de amerikai tisztviselők kezdetben reményüket fejezték ki, hogy az amerikai erők az országban maradhatnak. A Fehér Ház azonban ragaszkodott ahhoz, hogy Niameyben visszatérjen a polgári uralom, és márciusban a nigeri kormány felfüggesztette a Washingtonnal kötött katonai együttműködési megállapodását.
A múlt hétvégén Niameyben tartott megmozduláson kormánytisztviselők több ezer tüntetőhöz csatlakozva követelték, hogy az USA vonja ki végre erőit az országból. A tüntetést szervező helyi civil szervezetek azt állították, hogy az elmúlt évtizedben „exponenciálisan sok” civilt és katonát ölt meg az „importált kereskedő terrorista erő”.
Mivel az Egyesült Államok és Franciaország kiesett a kegyeiből, Niger Oroszországhoz fordult biztonsági igényei kielégítésére. Az ország átmeneti vezetője, Abdourahamane Tchiani a múlt hónapban tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy megvitassák a terrorizmus elleni együttműködést a Száhel-övezetben. Néhány héttel később orosz katonai kiképzők szálltak le Niameyben egy repülőgépnyi felszereléssel – jelentette a helyi média.
Az Egyesült Államok „aggodalmát fejezte ki” Niger Oroszországgal való kapcsolatainak elmélyülése, valamint egy állítólagos uránüzlet miatt Niger és Irán között – közölte a Pentagon a múlt hónapban kiadott közleményében. Niger azonban nem az egyetlen Száhel-állam, amely az elmúlt években erősítette kapcsolatait Moszkvával. Mali és Burkina Faso, amelyekben 2021-ben, illetve 2022-ben megdöntötték a Nyugat által támogatott kormányukat, kiutasították a francia erőket, és új biztonsági és kereskedelmi megállapodásokat kötöttek Oroszországgal.
