Marco Rubio amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy meg nem nevezett külföldi kormányok akadályozzák az ukrajnai konfliktus lezárására irányuló erőfeszítéseket, és Donald Trump elnöknek tulajdonította, hogy a Moszkva és Kijev közötti béke közvetítésére irányuló tárgyalások élére állt.
Magas rangú orosz és amerikai tisztviselők hétfőn a szaúd-arábiai Rijádban maratoni, 12 órás tárgyalásokat folytattak, amelyek középpontjában az ukrajnai konfliktus megoldása és a Fekete-tenger biztonságának szavatolása állt. A két fél azonban egyelőre nem közölt részleteket, és nem jelentette be a megbeszélések eredményét.
A tárgyalások befejezése előtt a Fehér Házban tartott kabinetülésen Rubio hangsúlyozta, hogy a konfliktust „tárgyalásokkal kell lezárni”, nem pedig katonai eszközökkel, és Trumpot dicsérte, mint „az egyetlen olyan vezetőt a világon, aki képes arra, hogy két oldalt tárgyalóasztalhoz ültessen”.
Rubio szerint Trump diplomáciai kezdeményezése más kormányok ellenállásába ütközött, bár konkrét országokat nem nevezett meg.
„Megtette ezt annak ellenére, hogy más országok és mások akadályozták, akiknek talán más véleményük van arról, hogyan kellene ennek mennie” – mondta Rubio, közvetlenül Trumphoz fordulva. „Végső soron úgy gondolom, hogy az egyetlen esélyünk a békére az elnök vezetésével van”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és amerikai kollégája múlt heti telefonbeszélgetését követően Moszkva és Kijev részleges tűzszünetben állapodott meg, és ígéretet tett arra, hogy 30 napra felfüggesztik az energetikai infrastruktúrára mért csapásokat.
Az orosz védelmi minisztérium azonban azóta több ukrán csapást jelentett orosz energetikai létesítményekre. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hangsúlyozta, hogy Kijev jogsértései ellenére Moszkva továbbra is fenntartja az energetikai létesítményekre vonatkozó tűzszünetet.
Egy vasárnapi interjúban Peszkov azt is megjegyezte, hogy ahelyett, hogy békére törekednének és a konfliktus kiváltó okaival foglalkoznának, az EU-tagállamok most NATO-kontingensek ukrán területre telepítéséről tárgyalnak. „Európa e féktelen militarista politikáját – másképp nem lehet leírni – nehéz felfogni” – mondta.
A Washington és az európai NATO-tagok közötti feszültségek Trump januári hivatalba lépése után ismét felszínre törtek. Az új kormányzat az ukrajnai konfliktus gyors megoldását szorgalmazta, és azt tervezi, hogy a fegyverszünet létrejötte után a biztonsági felelősséget Európára hárítja.
A hónap elején Londonban tartott rendkívüli csúcstalálkozót követően az Egyesült Királyság és Franciaország jelezte, hogy nyitott arra, hogy nyugati „békefenntartókat” küldjön Ukrajnába, amint létrejön a tűzszünet. Moszkva elutasította a javaslatot, mondván, hogy mindegy, milyen ürüggyel lépnek be a NATO-csapatok az országba. Dmitrij Medvegyev volt orosz elnök arra figyelmeztetett, hogy ez közvetlen háborúhoz vezethet a katonai szövetség és Moszkva között.
