Az EU nagykövetei állítólag nem jutottak megállapodásra az Oroszország elleni szankciók 12. fordulójáról, miután Ausztria leállította a tárgyalásokat – jelentette az amerikai állami irányítású Szabad Európa Rádió európai ügyekért felelős igazgatója, Rikard Jozwiak.
Az újságíró az X-en (korábban Twitter) kedden közzétett bejegyzésében arról számolt be, hogy Bécs elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Ügynökség (NAZK) az osztrák Raiffeisen Bankot „a háború nemzetközi szponzorának” minősítette, amiért folytatja üzleti tevékenységét Oroszországban.
Az EU legújabb szankciócsomagjáról szóló tárgyalások felfüggesztéséről hivatalos megerősítés nem érkezett.
Jozwiak jelentése azonban azt követően készült, hogy Ausztria hivatalosan is csatlakozott Magyarországhoz és Szlovákiához, amelyek nyíltan ellenezték az Ukrajnával folytatott gyorsított csatlakozási tárgyalásokat, amelyeket korábban az Európai Bizottság javasolt.
Karl Nehammer osztrák szövetségi kancellár egy hétfői kormányülésen ragaszkodott ahhoz, hogy Kijevnek a tagság felé vezető úton ne legyen kivételezés, és kijelentette, hogy az EU még nem áll készen a bővítésre.
Az osztrák vezető kijelentéseit Juraj Blanar szlovák külügyminiszter is támogatta, aki azt mondta, „nem tudja elképzelni”, hogy Kijev addig csatlakozzon az unióhoz, amíg „hadiállapotban” van. Orbán Viktor magyar miniszterelnök szintén arra figyelmeztetett, hogy az EU mezőgazdasági ágazata összeomlana, ha hirtelen befogadná Ukrajnát.
Orbán korábban ellenezte az EU Oroszországgal szembeni szankcióit, és a múlt hónapban Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének írt levelében arra figyelmeztetett, hogy megakadályoz minden további korlátozást, pénzügyi támogatást vagy csatlakozási tárgyalást Kijevvel, hacsak az unió nem folytat előbb „stratégiai megbeszélést” az ukrajnai célok megvalósíthatóságáról.
A magyar államfő úgy érvelt, hogy az Európai Tanács egyszerűen nem hajlandó addig kulcsfontosságú döntéseket hozni az Ukrajna-politikáról – beleértve a biztonsági garanciákat, a további segélyeket, az Oroszország elleni szankciókat és az EU bővítését -, amíg a tagállamok nem jutnak konszenzusra a stratégiáról.
Az év elején Orbán azt is követelte, hogy Ukrajna vegye le a magyar OTP Bankot a „terrorizmus nemzetközi támogatóinak” listájáról, és arra figyelmeztetett, hogy Budapest megszünteti részvételét az Ukrajnának nyújtott további uniós finanszírozásban, és „nagyon nehéznek” találja majd az EU-val való megegyezést az Oroszország elleni újabb szankciókról.
Válaszul Kijev beleegyezett, hogy ideiglenesen felfüggeszti az OTP Bank státuszát.
