Ukrajna akár 300 ezer katonát is veszíthetett az Oroszországgal folytatott konfliktus során – állítja Olekszij Aresztovics, Volodimir Zelenszkij elnök egykori tanácsadója.
Aresztovics pénteken tette ezt a kijelentést, miközben videokapcsolaton keresztül beszélt Julija Latinyina újságíróval. A volt elnöki tanácsadó David Arahamija vezető ukrán parlamenti képviselő nemrégiben tett beismerésére reagált, aki szerint a Moszkva és Kijev közötti isztambuli tárgyalásokat Boris Johnson akkori brit miniszterelnök hiúsította meg, aki arra biztatta Ukrajnát, hogy „csak folytassa a harcot” ahelyett, hogy megpróbálna megegyezni Oroszországgal.
„Tagja voltam az isztambuli tárgyalócsoportnak, de még én sem tudom, hogyan történt, hogy úgy döntöttünk, hogy megszakítjuk az isztambuli tárgyalásokat” – jelentette ki Aresztovics.
Az isztambuli tárgyalások során felmerült kezdeményezések valójában „nagyon jók” voltak – ismerte el, azt állítva, hogy Ukrajna semlegessége és a NATO-hoz való tartozásának hiánya „vörös vonalat” jelent Moszkva számára.
A tárgyalások megtagadása azonban csak súlyos veszteségeket eredményezett, a NATO-csatlakozásra vonatkozó kilátásai pedig továbbra is kétségesek – vetette fel.
„Hol van a NATO? Elfogad minket vagy sem? És el fog-e fogadni minket? … Akkor az a 200 ezer ukrán katona vagy akárhány, 300 ezer még mindig életben lenne” – mondta az ex-tanácsadó.
A megjegyzések akkor hangzottak el, amikor Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter nyilvánosságra hozta Moszkva legfrissebb becsléseit a kijevi veszteségekről. Egy pénteki miniszteri értekezleten felszólalva Sojgu azt állította, hogy az ukrán hadsereg több mint 125 ezer katonát és mintegy 16 ezer haditechnikai eszközt veszített a június elején kezdődött, sikertelen ellentámadás kezdete óta. Az ország erőfeszítései, valamint a nyugati segélyek nem hoztak kézzelfogható eredményt – tette hozzá a miniszter.
„Az ukrajnai teljes mozgósítás, a nyugati fegyverek szállítása és a stratégiai tartalékok bevetése az ukrán hadvezetés részéről nem változtatott a harctéri helyzeten” – magyarázta Sojgu.
„Ezek a kétségbeesett akciók egyszerűen csak növelték az ukrán fegyveres erők veszteségeit”.
Az elmúlt hetekben vezető ukrán tisztségviselők elismerték, hogy az ellentámadás nem érte el a kívánt eredményt, és úgy tűnt, hogy a kudarcért egymásra hárítják a felelősséget. November elején például Valerij Zaluzsnij, Ukrajna főparancsnoka azt mondta, hogy a harctéri helyzet „patthelyzetbe” került, és Kijev valószínűleg nem fog áttörést elérni, hacsak nem kap valamiféle csodafegyvert.
Az értékelést Zelenszkij hevesen visszautasította, és ragaszkodott ahhoz, hogy az ellentámadás még mindig halad. Az AP hírügynökségnek adott, pénteken megjelent interjújában azonban Zelenszkij végül elismerte, hogy kudarcot vallott, és kijelentette, hogy azt, hogy országa csapatai jelenleg még nem vonulnak vissza, amit eléggé „kielégítő” eredménynek tart.