A világpolitikában a „mi lett volna, ha” kezdetű mondatok nem számítanak, ám meggyőződése szerint az orosz-ukrán háború egyetlen mondattal megelőzhető lett volna: „Ukrajna az Európai Unió tagja lehet, viszont nem lehet a NATO tagja” – hangsúlyozta a volt köztársasági elnök A haza minden előtt – Áder János tíz elnöki éve című könyvének első vidéki bemutatóján, Székesfehérváron. A kötet második kiadása a napokban jelent meg.
Szalai Zoltán, a Mathias Corvinus Collegium főigazgatója kérdésére Áder János úgy fogalmazott: „békére lenne szükség, hogy nehogy ebből nagyobb baj legyen, mert kísérteties a hasonlóság az első világháború kirobbanása előtti és a mostani európai politikusi megnyilatkozások között”.
Úgy vélte, a magyar törekvés helyes, hogy minél hamarabb béke legyen, különösen úgy, hogy Magyarország a két világháború veszteségein keresztül láthatta, mit jelenthetne a harmadik világháború.
Geopolitikai átrendeződés zajlik a világban, a korábbi, amerikai dominanciára épülő egypólusú világrend megszűnt, miközben Kína már az Egyesült Államok mellett van, India jön fel és Oroszországot sem írná le – mutatott rá a volt köztársasági elnök, hozzátéve:
Magyarország lehetőség szerint mindenkivel megpróbál jó kapcsolatokat fenntartani, ami a helyes út.
Áder János a köztársasági elnöki felkérése előtti uniós parlamenti munkával kapcsolatban azt mondta, az európai parlamenti munka kifejezetten csalódás volt számára, színvonalasabb vitákra számított, de nem volt jobb, mint a magyar parlamenti párbeszédek.
Emlékeztetett arra, hogy 1990-2000 között viszonylag színvonalasak voltak a magyar politikusok parlamenti megnyilvánulásai, „ma tőmondatos üzenetek, szilánkosra tört mondatok, Facebook-szintű vélemények” vannak mindenről, vagyis az Országgyűlés most már nagyon hasonlít az európaira.
A kampányidőszak kapcsán a volt köztársasági elnök felidézte: a 2022-es kampány idején a közbeszéd nem volt szép, manapság „a közösségi média túlburjánzása” is tehet arról, hogy még inkább esett a színvonal és alulmúlja a korábbiakét.
Deák Ferenc és Kossuth Lajos politikai megnyilvánulásai 150 év távlatából is példaértékűek lehetnek a mai politikusok számára – fűzte hozzá.
Áder János szerint az áprilisi választás kapcsán sok szó esik arról, vajon a kormánypártok el tudnak-e számolni a közpénz elköltésével, és azt látja, jelentősen gyarapodott a közvagyon az elmúlt 16 évben, vagyis igen a válasza.
2010-ben a hazai autópályák három ponton érték el az országhatárt, most tíz ponton, miközben a kultúra is sokat profitált ebből az időszakból, elég csak a Városliget egészére, a Magyar Zene Háza megépítésére vagy a Várkert Bazár felújítására gondolni – említette példaként.
Jelezte azt is, hogy országszerte 3800 templom újult meg, 200 új templom épült, új óvodák, bölcsődék, tanuszodák épültek, belvárosok újultak meg, és a 2010-ben háromtonnányi aranytartalék 110 tonnára gyarapodott.
