A Jegybank arra számít, hogy a jövő évben az infláció nem haladja meg a 7 és fél százalékot. Mindeddig a legalacsonyabb — 9 százalékos- infláció Oroszországban 2006-ban. A Vedomosztyi írja, hogy az árak növekedését vagy az árupiacok /élelmiszer, kőolaj/ sokkja lassítja, vagy éppen ellenkezőleg, a gyorsabb kijutás a világgazdasági válságból, ami viszont elvezet a kereslet és a termelés aktív megélénküléséhez Oroszországban. Az infláció lassulása kapcsán csökkenhetnek a hitelkamatok, a rubel kelendőbb valuta lesz. Egészében véve tehát ezt a folyamatot gazdasági növekedés kísérheti –mondják a szakemberek.
Ugyanakkor már a jövő év közepén ismét meggyorsulhat az áremelkedés a világgazdaságban levő inflációs nyomás miatt. Az árak növekedésének van még egy oka: Az infláció során értékét vesztik a kormányadósságok, amelyek élesen megnőttek a krízis elleni harcban. Amint a Novije Izvesztyija megállapítja a BRIK /Brazília, Oroszország, India, Kína/ csoportban a gazdasági növekedést illetően Oroszország foglalja el az utolsó helyet. Ezt a következtetést tartalmazza a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet jelentése. Még jelentősebb Oroszország lemaradása Európa legfejlettebb országaihoz és egész sor más nagygazdasághoz képest. Ha a többségük már a kijutott a gazdaság fellendülésének stádiumába, mi még a krízis okozta károkat próbáljuk pótolni. Oroszország a gazdaság helyreállításának szakaszán van, és a világ fejlett gazdaságai többségétől eltérően még nem tért át az aktív fellendülésre. Ez egyebek között azzal is magyarázható, hogy nálunk lényegesen nagyobb volt a krízis okozta esés. Ennek az erős csökkenésnek az oka gazdaságunk nyersanyagjellegében van. A BRIK tagjai közül Kína és Brazília meg tudta őrizni a növekedési ütemet, miután éltek a belső forrásokkal. Kína pedig, amely exportorientált ország, a külső piac szűkülését képes volt a belső fogyasztás növelésével kompenzálni.
A helyzetet tovább rontották a kormány téves számításai. Az üzleti élet elhitte a miniszterek kijelentéseit, hogy nálunk „csendes kikötő” van, és nem ellenőrizte a helyzetet, folytatta a tartalékok felhalmozását. A krízis előtti két évben a termelés a kereslethez képest gyorsabban nőtt. A kereslet két, a termelés öt százalékkal nőtt, így a termékek felét a raktárakba kellett küldeni. Az volt a vélemény, hogy jobb előállítani a árukat most, mert az infláció miatt a nyersanyag felvásárlása drágább lesz. Viszont később így nagy nyereséggel lehet majd realizálni a termékeket. Mindennek következtében nagy mennyiségű eladatlan árukészlet halmozódott fel,és amikor a válság elkezdődött, megfordult a folyamat. A termelés gyorsabban esett, mint a kereslet. Ezért van az, hogy Oroszországban a csökkenés duplája a más országokban tapasztaltakéhoz képest.
(A szerző biztonságpolitika-szakirányos, V. éves politológus-hallgató)