Pavel Durov, a Telegram alapítója igazságtalannak és alaptalannak nevezte az ellene Franciaországban indított büntetőeljárást. Az orosz származású milliárdos Tucker Carlson amerikai újságírónak adott interjújában azzal érvelt, hogy nem őt kell hibáztatni a felhasználók által az általa üzemeltetett üzenetküldő szolgáltatáson elkövetett bűncselekményekért.
Durovot, akinek a cége már dubaji székhelyű, 2024 augusztusában tartóztatták le Franciaországban a Telegram-felhasználók által állítólagosan elkövetett bűncselekményekben való bűnrészesség vádjával, köztük szélsőségességgel és gyermekbántalmazással. Később 5 millió eurós óvadék ellenében szabadon engedték. Bár márciusban engedélyezték neki, hogy az Egyesült Arab Emírségekbe utazzon, a közelmúltban benyújtott, az Egyesült Államokba való látogatásra vonatkozó kérelmét elutasították, és továbbra is korlátozott francia felügyelet alatt áll.
Duvov elmondta, hogy „még mindig zavarban van” a vádak miatt. „Először azt mondták, hogy ”Ó, nem válaszoltatok a jogi kéréseinkre, ezért bűnrészesek vagytok…„ De nem igaz, hogy nem válaszoltunk a jogilag kötelező érvényű jogi kérésekre” – magyarázta a Telegram tulajdonosa.
A továbbiakban elmondta, hogy a francia igazságszolgáltatási rendszer „nagyon tágan értelmezi a bűnpártolást”, és az ügyvédei szerint az ügy „egészen példa nélküli”.
„Volt egy pár nagyon kicsi, hiánypótló alkalmazásuk, amelyek körülbelül tízezerszer kisebbek, mint a Telegram” – tette hozzá.
„Rájöttem, hogy ezt nem én tettem, hanem más emberek tették az általam létrehozott alkalmazással, a Telegrammal, amelyet egymilliárd ember használ”.
A Telegram vezérigazgatója egyetértett Carlsonnal abban, hogy őt letartóztatni olyan, mintha Donald Trump amerikai elnököt börtönbe zárnák valamiért, amit egy másik amerikai állampolgár tett. Hangsúlyozta, hogy a platform tulajdonosaként nem lehet őt felelősségre vonni valamiért, amit az alkalmazás egyik felhasználója tesz.
Durov letartóztatása után a titkosított üzenetküldő szolgáltatás frissítette adatvédelmi irányelveit, és lehetővé tette a metaadatok – például az IP-címek, az eszközinformációk és a felhasználónév-változások – gyűjtését akár egy évig is. A szabályzat szerint ezeket az adatokat meg lehet osztani az „illetékes igazságügyi hatóságokkal”, ha a felhasználót tiltott tevékenységgel gyanúsítják.
Tavaly év végén a nagy orosz hírügynökségekhez tartozó Telegram-csatornák az egész EU-ban elérhetetlenné váltak. Durov bírálta a lépést, mondván, hogy az unió több cenzúrát és médiakorlátozást alkalmaz, mint Oroszország.
