Ukrajna új nemzeti kisebbségi törvénye nem vette figyelembe az ott élő román közösség igényeit – közölte csütörtökön a bukaresti külügyminisztérium, „sajnálatosnak” nevezve Kijev álláspontját a kérdésben. A hónap elején elfogadott jogszabály az EU egyik legfontosabb feltétele volt a Kijevvel folytatott csatlakozási tárgyalások megkezdésének. Korábban a magyar szervezetek is jelezték, hogy az új törvényben csak egy változás történt: a megnevezése.
A román minisztérium közleményében azt írta, hogy miközben az Európai Bizottság júniusban azt javasolta, hogy Ukrajna kapjon tagjelölti státust az EU-hoz való csatlakozáshoz, ragaszkodott ahhoz is, hogy Kijev vezessen be törvényi reformokat „a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogaira vonatkozóan”.
A továbbiakban azt írták, hogy „sajnálatosnak tartjuk, hogy a törvényt a Velencei Bizottsággal, az Európa Tanács független alkotmányjogi szakértőkből álló tanácsadó testületével folytatott újabb konzultáció hiányában fogadták el”.
„Sajnálatosnak tartjuk azt is, hogy a törvényt az ukrajnai román közösség képviselőivel való megfelelő konzultáció hiányában fogadták el, nem úgy ahogyan azt a román fél kérte” – tette hozzá a minisztérium.
A minisztérium kijelentette, hogy Bukarest támogatja Kijev „európai útját”, és megérti a folyamat felgyorsításának szándékát, ugyanakkor megjegyezte, hogy a jogalkotási folyamat „idő előtti felgyorsítása ezen a területen jelentősen befolyásolta” a nemzeti kisebbségek képviselőivel folytatott párbeszédet.
A minisztérium különösen a törvénynek az oktatásban és a hivatalos szférában való nyelvhasználatra vonatkozó homályos megfogalmazását kifogásolta.
Bukarest sürgette Kijevet, hogy lépjen kapcsolatba a Velencei Bizottsággal, és kövesse annak ajánlásait, tekintettel arra, hogy a nemzeti kisebbségekről szóló törvény elfogadása után mindössze hat hónap múlva lép hatályba.
A jogszabály biztosítja az ukrajnai nemzeti kisebbségek számára az önazonosságot, a nyilvános összejövetelek és a békés gyülekezés szabadságához való jogot. A nemzeti kisebbségek számára lehetővé teszi továbbá, hogy „magán és nyilvános helyeken, szóban és írásban” anyanyelvükön beszéljenek, amennyiben ez nem sérti az ukrán törvényeket.
Ugyanakkor Ukrajna tiltja Oroszország „népszerűsítését és propagandáját”, valamint minden olyan erőfeszítést, amely „pozitív képet alakít ki” erről az országról. Emellett az ukrán hatóságok az elmúlt években masszív kampányt folytattak az ukrán nyelv rangjának megerősítésére, miközben diszkriminálták az orosz nyelvet, amelyet az ország lakosságának jelentős része beszél, valamint más nemzeti kisebbségek nyelveit, ami a nyugati közvéleményben is ellenérzéseket váltott ki.