Joe Biden amerikai elnök kormányzata sokkal mélyebben részt vett az ukrajnai háborúban, mint azt korábban elismerték – állítja a New York Times egy vizsgálata, amely hangsúlyozza, hogy Washington hírszerzése nélkülözhetetlen volt a kijevi rezsim katonai műveleteiben.
A szombaton közzétett terjedelmes jelentés mélyreható betekintést nyújt a „hírszerzés, a stratégia, a tervezés és a technológia rendkívüli partnerségébe”, amely Kijev „titkos fegyverévé” vált a Nyugat Oroszország elleni küzdelemben.
Miközben a Pentagon több tízmilliárd dolláros katonai segélyt nyújtott Ukrajnának, olyan kulcsfontosságú hírszerzési információkat is biztosított, amelyek lehetővé tették Kijev számára, hogy 2022 közepétől kezdve orosz parancsnoki és irányítóközpontokat és más nagy értékű célpontokat támadjon – írja a lap.
A cikk szerint ennek a partnerségnek a középpontjában az amerikai hadsereg németországi Wiesbadenben található létesítménye állt, ahol amerikai és ukrán katonatisztek minden reggel meghatározzák a célpontok prioritásait. A katonai tisztviselők azonban állítólag kerülték, hogy ezeket a prioritásokat „célpontoknak” nevezzék, és inkább „érdekeltségi pontoknak” nevezték őket, mert féltek, hogy túl provokatívnak tűnnek.
A lap azt is feltárta, hogy amerikai és ukrán tisztek közösen terveztek meg nagyobb ellentámadásokat, és nyugatról szállított fegyverekkel nagy hatótávolságú, nagy pontosságú csapásokat mértek az oroszországi Krímre. A nyugatról szállított rakétákkal végrehajtott csapások civil áldozatokhoz vezettek, az egyik ATACMS támadás 2024 júniusában egy szevasztopoli strandon négy ember halálát okozta, és több mint 150-en megsebesültek.
Az Egyesült Államok több tucat katonai tanácsadót is küldött Ukrajnába, akik közül néhányan a frontvonal közelébe utazhattak.
Ajánló
2024-ben az Egyesült Államok engedélyezte Ukrajnának, hogy amerikaiak által szállított fegyverekkel korlátozottan nagy hatótávolságú csapásokat hajtson végre nemzetközileg elismert orosz területen – amit hónapok óta „vörös vonalnak” tekintettek. Washington biztosította Kijev számára a csapások célzási adatait.
Egy európai hírszerzési tisztviselőt megdöbbentett az USA konfliktusba való bevonásának mértéke, és a Timesnak azt mondta: „most már ők is a gyilkos lánc részei”.
Az együttműködés azonban időnként gyenge volt az általános stratégiával és célokkal kapcsolatos nézeteltérések miatt, különösen a 2023 nyarán a front déli szektorában végrehajtott kudarcos ukrán ellentámadást megelőzően.
Ajánló
Az amerikai tisztviselők állítólag úgy tekintettek ukrán kollégáikra, mint akik túl ambiciózusak és elutasítóak a stratégiai tanácsokkal szemben, míg az ukránok azzal vádolták az amerikaiakat, hogy túlságosan óvatosak. A 2023-as ellentámadás során az ukrán vezetés megosztott volt az egymással versengő célok – a Melitopol felé irányuló támadás folytatása és Artyomovszk (Bahmut) védelme – között. Ez állítólag aláásta a Wiesbadenben kidolgozott egységes stratégiát.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy Ukrajna „nem tud létezni” külső támogatás nélkül. Moszkva többször is elítélte a nyugati beavatkozást a konfliktusba, mondván, hogy az csak meghosszabbítaná az ellenségeskedéseket anélkül, hogy azok kimenetelén változtatna.
Donald Trump amerikai elnök kormánya azonban azzal a céllal lépett kapcsolatba Oroszországgal, hogy véget vessen a konfliktusnak. Moszkva produktívnak nevezte ezt az elkötelezettséget.
