Németországban a lakosság többsége szerint elfogadható, hogy Oroszország elcsatolta Ukrajnától a Krím félszigetet – mutatta ki egy vasárnap ismertetett felmérés. A Der Spiegel című hetilap megbízásából végzett felmérés szerint a németek 54 százaléka úgy véli, a Nyugatnak el kell fogadnia, hogy a Krím félsziget csatlakozott az Oroszországi Föderációhoz. A lakosság 40 százaléka szerint érthető, további 15 százalék szerint pedig „nagyon is érthető”, hogy Vlagyimir Putyin az orosz befolyási övezet részeként kezeli Ukrajnát, és különösen a Krímet.
A német lakosság 60 százaléka megfelelőnek ítéli a Nyugat válaszát Oroszország fellépésére, 34 százalék pedig úgy véli, hogy túlzottan erősek a Krím bekebelezése miatt Oroszországgal szemben hozott büntetőintézkedések – mutatta ki a TNS közvélemény-kutató intézet. A német gazdasági érdekképviseletek álláspontja hasonlít a személyek elleni korlátozott szankciókkal megelégedő és az átrajzolt határokat elfogadó uralkodó lakossági véleményáramlathoz.
A legtöbb érdekképviselet – köztük az ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége (DIHK) és a német vállalatok kelet-európai kapcsolatait ápoló szervezet (Ost-Ausschuss der Deutschen Wirtschaft) – szerint nem szabad gazdasági szankciókat bevezetni Oroszország ellen, mert azzal Németország saját magának és az euróövezet gazdaságának is ártana. Az orosz piacon nagyjából 2600 német cég tevékenykedik, eddig összesen 20 milliárd euró értékben hajtottak végre beruházásokat. A két ország közötti kereskedelmi forgalom évente nagyjából 76 milliárd eurót tesz ki. Német cégek elsősorban fogyasztási cikkeket és gépeket exportálnak, mintegy 36 milliárd euró értékben.
Az Oroszországból érkező, nagyjából évi 40 milliárd eurós import főleg nyersanyagokból és energiahordozókból áll a német nagy- és külkereskedelmi vállalatok (BGA) adatai szerint. A német statisztikai hivatal (Destatis) adatai szerint Oroszország nincs Németország legfontosabb gazdasági partnerei között, a 11. helyen áll a kétoldalú kereskedelmi forgalom nagysága alapján összeállított listán, egyebek között Lengyelország és Belgium után. Oroszország jelentősége az energiaellátásban a legnagyobb, a kőolaj- és földgázimport 31 százaléka származik orosz forrásból.
