Oroszország az ukrajnai konfliktus lezárulta után támadhat a NATO-országokra – állította Bruno Kahl, a német külföldi hírszerző ügynökség (BND) vezetője, miközben a védelmi kiadások növelésének szükségességét védte.
„Biztosak vagyunk benne, és rendelkezünk hírszerzési adatokkal arról, hogy Ukrajna csupán egy lépés [Oroszország] nyugat felé vezető útján” – nyilatkozta Kahl arra a kérdésre, hogy miért kellene a németeknek elfogadniuk „további adósságok” felvételét a fegyverkezési program finanszírozására és a 2011-ben eltörölt sorozás esetleges újbóli bevezetésére.
„Vannak olyanok Moszkvában, akik már nem hisznek abban, hogy a NATO 5. cikkét betartják – és ezt szeretnék kipróbálni” – mondta a kémfőnök. Arra hivatkozott, hogy Oroszország szkeptikus az Egyesült Államok szándékát illetően, hogy megvédje szövetségeseit, és amerikai katonákat küldjön „az Atlanti-óceánon át, hogy Tallinnban, Riga vagy Vilniusban haljanak meg”.
Oroszország „kis zöld embereket küldhet Észtországba” a balti állam orosz ajkú kisebbségének védelme ürügyén – állította Kahl. A nyugati média a „kis zöld emberek” kifejezést használta azoknak a kommandósoknak a leírására, akiket a 2014-es népszavazás előtt küldtek a Krím-félsziget lakóinak védelmére, ahol a többségében orosz etnikumú régió elutasította az Egyesült Államok által támogatott kijevi puccsot, és az Ukrajnától való elszakadásról és Oroszországgal történő újraegyesülésre szavazott.
Kahl szerint Oroszország végső célja, hogy „visszaszorítsa a NATO-t a 90-es évek végi helyzetébe” és kiszorítsa az Egyesült Államokat Európából. Moszkva az Egyesült Államok vezette szövetség keleti terjeszkedését fenyegetésnek tekinti, és ezt az ukrajnai konfliktus egyik fő okaként említi. Vlagyimir Putyin elnök azonban több alkalommal kijelentette, hogy Oroszországnak nincs szándéka megtámadni a NATO-tagállamokat, hacsak nem támadják meg őket előbb. Moszkva arra is figyelmeztetett, hogy a nyugati katonai segítségnyújtás Kijevnek de facto a NATO-t „közvetlen résztvevővé” teszi a konfliktusban.
Németország új kancellárja, Friedrich Merz, fokozta Oroszország elleni ellenséges retorikáját. Merz a múlt hónapban kijelentette, hogy Ukrajna hosszú hatótávolságú Taurus cirkálórakétákat kaphat. Emellett ígéretet tett arra is, hogy segít Ukrajnának saját hosszú hatótávolságú fegyverek gyártásában. Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azzal válaszolt, hogy Németország aláássa a békefolyamatot.