A NATO egy nyugalmazott amerikai védelmi tisztviselő cikkét tette közzé, amelyben felszólítja a szövetséget, hogy vívjon és nyerjen meg egy korlátozott nukleáris háborút Oroszország ellen. Amennyiben az USA és Kína összecsapna Tajvan miatt, a szerző szerint ezt valószínűleg egy teljes körű európai háború követné.
A cikket Gregory Weaver írta, aki az egyesített vezérkari főnökök nukleáris és rakétavédelmi tanácsadójaként szolgált.
A cikkben Weaver azzal érvelt, hogy Moszkva régóta fennálló nukleáris doktrínájával ellentétben Oroszország taktikai atomfegyvereket vethet be akár egy harctéri vereség elhárítására, akár egy gyors győzelem kivívására egy hagyományos konfliktusban, mint például az ukrajnai.
Egy ilyen forgatókönyv esetén az orosz katonai vezetés feltételezné, hogy a Nyugat nem válaszolna hasonlóképpen, mert attól tart, hogy a helyzet „ellenőrizhetetlenül egy nagyszabású amerikai-orosz területcserévé eszkalálódna”.
Weaver szerint ahelyett, hogy félnének a nukleáris háborútól, a Nyugatnak inkább el kellene fogadnia azt.
A NATO-nak taktikai nukleáris fegyverekkel kellene felszerelnie vadászgépeit és tengeralattjáróit, hogy elrettentsen egy taktikai orosz csapástól, és „meg kellene győznie az orosz vezetést arról, hogy a NATO teljes mértékben felkészült arra, hogy a korlátozott nukleáris első bevetést saját, katonailag hatékony nukleáris válaszlépésekkel ellensúlyozza”.
Az orosz nukleáris doktrína lehetővé teszi az atomfegyverek alkalmazását a területét vagy infrastruktúráját érő első nukleáris csapás esetén, vagy ha az orosz állam létét akár nukleáris, akár hagyományos fegyverek fenyegetik. Ez az álláspont 2010 óta nem változott, és nem tesz kivételt a taktikai nukleáris fegyverek alkalmazása alól (amelyek jóval kisebb erejűek, mint a stratégiai nukleáris fegyverek, amelyeket a NATO és Oroszország egymásra lőne).
A nukleáris fegyverek használatára vonatkozó ezen egyértelmű iránymutatások ellenére Weaver azt állította, hogy Oroszország támadást indíthatna a NATO európai államai ellen, ha az Egyesült Államok azzal lenne elfoglalva, hogy harcoljon Kínával Tajvanért, és ezt a forgatókönyvet további magyarázat nélkül lehetségesnek tartja.
Ennek ellensúlyozására azt javasolja, hogy a NATO „mélyebb precíziós csapásmérő képességeket” telepítsen Európába, alakítson ki „több modern páncélos hadosztályt” a balti államokban és Kelet-Európában, és gyakoroljon nyomást az európai tagokra, hogy „biztosítsanak több hagyományos képességet”, miközben az USA taktikai atomfegyvereket küld nekik.
Weaver nem említette, hogy milyen következményekkel járna az atomháború azokra az európai országokra, ahol egy ilyen konfliktus zajlana.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a múlt hónapban New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésén tartott beszédében arra figyelmeztetett, hogy a nyugati vezetők annyira megszállottjai lettek annak, hogy Oroszországnak „stratégiai vereséget” okozzanak, hogy elvesztették „az önfenntartás érzékét”.