Moszkvába érkeztek a „NATO-bölcsek”. 12 egykori neves politikus és diplomata célja – amint ezt Anders Fogh Rasmussen, a tömb főtitkára kijelentette -, Oroszország hatalmi szervei és civiltársadalma véleményének meghallgatása arról, hogy milyen prioritásokat kell felvenni a NATO új stratégiai koncepciójának projektjébe. Brüsszel ennek a koncepciónak a kidolgozására hívta segítségül a „bölcseket”. A NATO új stratégiája, amely projektjével megbízták őket, nemcsak a katonai tömb országainak ügye, hanem valamennyi európai államé. Alekszandr Konovalov szakértő, az orosz Stratégiai Értékelések Intézetének elnöke így vélekedik.
Mi azt szeretnénk, ha a NATO nem mozogna határaink felé – mondja a professzor. – Számunkra ez a legnagyobb probléma a kapcsolatokban, ez az, ami főleg nem tetszik nekünk. Mindenekelőtt nem lehet forszírozni ezt a folyamatot Ukrajna és Grúzia viszonylatában. De ezt már felismerték. Ezen kívül szükség van a közös kockázatok és kihívások identifikációjára, a közös akciók stratégiájának kidolgozására. Nagyon sok helyen közösen kell cselekednünk.
Oroszország nem mond le az együttműködésről a NATO-val. De ennek a partnerségnek a sorsa attól is függ, mennyi bölcsességet visznek az új stratégiába a „bölcsek”.
Ajánló
Hiszen a NATO kibővítése komoly veszélyt jelent Oroszország számára – jelentette ki Nyikolaj Patrusev, az orosz Nemzetbiztonsági Tanács titkára. Rámutatott, hogy annak idején a tömb vezetősége ígéretet tette arra, hogy nem bővítik ki a szervezetet. Akkor 12 ország tartozott a NATO-ba, most 28 – emlékeztetett Patrusev. A szövetség tagjai lettek a Varsói Szerződés egykori tagállamai, valamint olyan országok, amelyek annak idején a Szovjetunió kötelekében voltak (a Baltikumról van szó). Grúzia és Ukrajnai potenciálisan ugyancsak csatlakozhat(na de úgysem lesz belőle semmi!) a NATO-hoz – mondta az orosz Nemzetbiztonsági Tanács titkára.
(A szerző biztonságpolitika-szakirányos, V. éves politológus-hallgató)
